Aba Iván: Műszaki tudományos kutatás Magyarországon (Budapest, 1965)
A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium intézetei
fektoszkópiás vizsgálati módszerekkel összehasonlítva kimutatták, hogy az izotópos vizsgálatok milyen esetekben járnak műszaki és gazdasági előnyökkel. Fontosnak tartották azt is. hogy a bonyolultabb szerkezetekbe,, kazánokba, hajótestekbe stb. beépített lemezek, csövek. ill. festékrétegek vagy különféle bevonatok vastagságának mérésére alkalmas módszert dolgozzanak ki. Olyan módszert kellett választani, amely a szerkezet megbontása vagy átfúrása nélkül lehetővé teszi a falvastagság megállapítását akkor is, ha a vizsgálandó anyag csak egyik oldaláról hozzáférhető. Ilyen követelmények esetén az izotópos vizsgálat látszott célszerűnek. E munkák során kidolgozták az izotópos reflexiós vastagságmérés módszerét, és elkészítették a hozzávaló mérőberendezést. A laboratóriumi mérések a készülék elegendő pontosságát igazolták. Végül — most kissé részletesebben is — említsük meg a talajtömörséggel és víztartalommal kapcsolatos vizsgálatokat. Itt a feladat az volt, hogy magfizikai megfontolások alapján, radioaktív izotópok segítségével az építés alatt álló vagy felújításra kerülő földművek tömörségét a helyszínen, rövid idő alatt, max. — 2 0-os pontossággal meghatározzák. Az Intézet közlekedési izotóplaboratóriumában — a külföldi gvakorlati tapasztalatokat figyelembe véve — fejlesztették ki azokat a szondatipusokat, amelyeksegít- vei a vizsgálatra kijelölt talajok, ill. földművek tömörsc. •'-égben meghatározható. A készülék előzetes kalibrálása után mindhárom csoportba tartozó szondatípus alkalmas te gárzott talaj nedves tömörségének meghatározására. A vizsgálatokból megállapították, hogy homok, agyag és bányakavics esetében az adszorpciós koefficiens értéke nem függ a víztartalomtól. Ez lehetőséget nyújt arra, hogy a talaj tömörségét gamma-sugarakkal való átvilágítással, a telítettség: foktól függetlenül meghatározhassák. Az egyes szondatipusokkal szerzett kísérleti eredményekből megállapították az elérhető pontosságot. Az adszorpciós szondáknál (kétkarú és tűszonda) a pontosság hibahatára 2 -nál kisebb. A reflexiós szonda konstrukciójánál fogva nem tesz lehetővé ilyen pontos méréseket, de még ezzel is megfelelő a pont —_ becsléssel 4,0°0-os hibahatárt ad. A mérési pontosság növelése esetenként még lehetséges. A k Is rpciós szondánál pl. a 30 cm-es bázistávolsághoz túl kemény a *°Co izotóp sugárzása; 137Cs sugárforrás jobb eredményt hozhat. A tömörségmérés radioizotópos módszere a hagyományos mérési eljárásnál sokkal gyorsabb, néhány perc alatt a terepen eredménvt szolgáltat. A mérőberendezés hordozható tranzisztoros elektronikával működik, s így az terepmérések végzésére igen alkalmas. Zúzottkő ágyazat tömörségvizsgálat a radioaktív izotóppal 415
