Aba Iván: Műszaki tudományos kutatás Magyarországon (Budapest, 1965)
A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium intézetei
összes munkahelyek fixek. Ebből az következik, hogy minden munkamenetet mindig; ugyanazon a helyen végeznek, a nyersanyagokat mindig ugyanazon a helyen adagolják be, a kész gyártmányt is mindig egy helyen veszik ki, az egyes formák mozgatásával minden más belső szállítási munka kiküszöbölhető, a munkahelyek fix volta megkönnyíti az egyes munkaszakaszok gépesítését vagy a már gépesített munkaszakaszok automatizálását, az egyes gépek fix beépítésük folytán súlyosabbak,, masszívabbak, tartósabbak és üzembiztosabbak lehetnek. Mindezek az előnyök összhangban vannak azokkal a szempontokkal, amelyeket a technológiának ki kell elégítenie. A hosszú fix feszítőpados eljárással szemben néhány hátrány is van, ezek közül a lényegesebbek: a feszítőformát és tartozékait mint holt tömeget a körfolyamatban mozgatni kell; a huzalszerelés és feszítés munkája, valamint a huzalokat feszítve tartó befogószerkezet minden darabnál szükséges, a befogószerkezetekbe beszorított huzalvégek hulladékot képeznek és az fajlagosan nagyobb, mint a hosszú fix feszítőpados eljárás esetén. Ezeket a hátrányokat csökkenti az 5 aljat tartalmazó mozgó feszítőpad alkalmazása. A technológia másik jellegzetessége, hogy a huzalszerelést, azaz a huzalok kihúzását, befogását, megfeszítését tömeggyártásra alkalmas módszerekkel oldja meg-A huzalok egyengetésére nincs szükség, mert 2,5 mm átmérőjű huzalt alkalmaznak, s pz aránylag kis erővel egyenesre húzható ki. A befogóelem az összes huzalokat egyszerre fogja meg, s e folytonos huzalpászmán egyszerű módon felszerelhető. Ezáltal mindaddig, amíg a huzaltekercsből a huzal ki nem fogy, a huzalbefűzés és rendezés műveletére nincs szükség. Az acélbetétek egyenlő feszültségét egyenlő hosszak kimérésével érik el; ezt a technológia pálcás fogazású henger beiktatásával oldja meg. Annak geometriai feltételeit ui., hogy több huzalt egyszerre, egyenlő hosszban mérjenek ki, hengerpalástról való lefejtéssel lehet megvalósítani. A pálcás fogazású hengerpár áthúzás közben a huzalokat hullámosítja is. A pálcás fogazású hengerpárnak ez a másodlagos funkciója azt eredményezi, hogy a huzalok és a beton közötti tapadó ellenállás nagymértékben megnövekszik. A technológia harmadik jellegzetessége a hőérlelés bevezetése. Hőérleléssel sikerült a beton szilárdulásához kb. 20 C°-on szükséges 120—1G0 órát G-—8 órára csökkenteni. A szilárdulási időszaknak az a mintegy 1/20 részre való csökkentése tette lehetővé az ilyenfajta betonlemezek korszerű, futószalagszerű gyártását. Az Intézetben vizsgálták azt is, hogy a hazai é3 a külföldi vasutakhoz alkalmazott sínillesztések, hevederkötések, valamint sínleerősítések műszaki és gazdasági szempontból miként értékelhetők. Különösen azt tanulmányozták, hogy a kis súlyú, de nagy sebességeket lehetővé tevő és nagy terhelést kibíró sínleerősítés gazdasági szempontból miként hasonlítható össze az egyébként teljesen megfelelő, kifogástalan állapotban levő Geo leerősítéssel. A kísérletekből levonható általános következtetésként megállapították, hogy a merev és félmerev rendszerű sínleerősítéseknél az elforgásellenállási görbék kezdeti kialakulási szakaszán (n = 5 • 10-3 értékig) lényeges különbség nincsen. A görbék második szakaszát a beékelődésig (s = 20 • 10-3 értékig) az ellenállások állandó, egyenletes növekedése, majd a beékelődést követően az ellenállási értékek ugrásszerű növekedése jellemzi. A rugalmas sínleerősítések (Iflex és S-jelű rugalmas sínleerősítés, két változatban) közül — amint erre már utaltunk — érdekes az Iflex rugalmas sínleerősítés ellenállási vonala, amely majdnem egyenesnek mondható. Hasonló ehhez a S-jelű 410
