Aba Iván: Műszaki tudományos kutatás Magyarországon (Budapest, 1965)
A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium intézetei
tályok létesültek, továbbá, hogy termelőtevékenységet folytató részlege alakult. Ez a részleg kis sorozatban készítette azokat a műszereket és berendezéseket, amelyeket a kutatók dolgoztak ki, s így reális lehetőséget adott egyes kutatási eredmények gyakorlati bevezetésére. Ilyenek voltak pl. a következők: motorteljesítmény-mérő berendezés, elektromos működtetésű üzemanyagfogyasztás-mérő, olajelhasználódást meghatározó kromatoszkóp. A műszaki fejlesztési alapokból finanszírozott kutatások lehetőséget nyújtottak az Intézet zavartalan továbbfejlesztésére. Egyre magasabb színvonalú kutatási problémák megoldását vállalhatta, egyre tökéletesebb berendezéseket szerezhetett be. sőt lehetőség múlott a kutatási eredményként született készülékeknek nullszériában való gyártására is. Az Intézet jelentős lépéseket tett a színvonal emelése terén : üzembe helyezte a nemzetközi tudományos életben is érdeklődésre számot tartó, legkorszerűbb elektronikus műszerekkel felszerelt, már közismert „közút’ mérőkocsit”. a röntgenlaboratóriumot és a korszerű, termokémiai kísérleti eljárásokra is alkalmas hőkezelő laboratóriumot. Berendezkedett az Intézet zajvizsgálatokra is. Xézzük ezek után, hogy az egyes problémacsoportokban milyen eredményeket értek el az Intézetben. A közúti közlekedés két legfontosabb tényezője az út és a gépkocsi, amelyeknek jellemzői külön-külön már részletesen ismertek ugyan, kölcsönhatásukat egymásra azonban világszerte csak az utóbbi években kezdték kutatni. Az Intézet ezen a területen jelentékeny eredményeket ért el. Vizsgálták a többi között az út egyenletlenségének hatását a gépjármű üzemére. Az útegyenetlenségekből eredő erő különféle hatású a gépjármű vezetőjére. A vezető fizikai, pszichikai és tudati körülményeitől függ, hogy valamely pillanatban miiven hatást tűr el, s ezeknek megfelelően igyekszik a hatást előidéző körülményeket befolyásolni. A vezető aktív közbelépése elsősorban a gépjármű sebességének a szabálvozására terjed ki, mivel más módon nem tudja befolyásolni lengési viszonyait. A gépjármű sebessége tehát szoros összefüggésben van a gépjármű lengési viszonyaival, ill. az azt előidéző útegyenetlenségekkel. Ezt figyelembe véve állapították meg kísérleti úton az ún. tűrt sebesség és az útegyenetlenségek közötti összefüggést. Tűrt sebességen azt a sebességet értjük, amellvel egv átlagos gépjárművezető adott felületi egyenetlenségű vízszintes, egyenes, forgalommentes úton, normális látási és légköri viszonyok között átlagos gépjárművét vezeti. A valóságos forgalmi sebesség a tűrt sebességből vezethető le a különböző sebességbefolyásoló tényezők (vonalvezetés, forgalom, napszak stb.) figyelembevételével. Az útegyenetlenségek hatását a gépjármű üzemére tehát mindig a tűrt sebességre alapozva kell vizsgálni. A gépjármű dinamikus igénybevételével kapcsolatban megállapították, hogy valóságos forgalmi viszonyok között az útminőség 367 Fogyasztásmérő próbapad
