Aba Iván: Műszaki tudományos kutatás Magyarországon (Budapest, 1965)
A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium intézetei
javulása folytán fellépő sebességnövekedés igénybevétel-növelő hatása kisebb, mint az üzemminőség-javulás igénybevétel-csökkentő hatása. Ez azt jelenti, hogy nagyobb forgalmi sebességgel valójában nem igénybevétel-növekedés, hanem igénybevételcsökkenés jár együtt. Hasonló eredményekre jutottak az üzemanyag-fogyasztás, a gumikopás és a futási zaj vizsgálatával is. Az útegyenetlenségek gazdasági hatását is vizsgálták. Az ország különböző részén több száz olyan autóbusz és tehergépkocsi üzemeltetési költségeit sikerült összegyűjteni, amelyek legalább egy évig állandó litvonalon közlekedtek, s az útvonal végig azonos minőségű volt. Az üzemeltetési és fenntartási közvetlen költségek alakulását az útborkolat felületi minőségének függvényében mutatták ki. A felújítási és a közvetett költségeket is külön részletezték. Az eredményekből jelentős következtetéseket lehet levonni a gépjárművek valóságos igénybevételére, az üzemanyag- és gumi költség alakulására, az útkorszerűsítések gazdaságosságára stb. vonatkozóan. Az útburkolat érdességének mérésére egyébként igen érdekes készüléket dolgoztak ki az Intézetben. A készülék a következőképpen működik: A tapadó- és csúszósurlódási tényező kísérleti meghatározásához szükséges kerületi erőt a kerékabroncson az állandó sebességgel vontatott mérőkerék sorozatos befékezésével állítják elő. A kerületi erő két különböző módon mérhető: — közvetlenül a vonóerő meghatározásával, amikor a fékezett kerék vontatásához szükséges erőt a vonókeretbe épített excentrikus tengely mérőkarján elhelyezett tenzometrikus mérőelemmel mérik; — közvetve a fékezőnyomaték útján, amikor a kerékre ható erő kerületi erőnek a fékezés során kifejtett reakciónyoinatékát mérik. A féktartó lemez koncentrikusan van a mérőkerék tengelyébe ágyazva, forgathatóan. Ha a féket működtetik, a mérőkerék a fékdobon és fékpofákon keresztül át akarja vinni forgását a féktartó lemezre. A féktartó lemez elfordulását azonban egy tenzometrikus mérőelem közbeiktatásával akadályozzák meg. így a fékezési erő közvetlenül mérhető. A gumiabroncs és az útfelület érintkezésénél lényegesen ható vízszintes erő egyenlő a gördülési ellenállás és a gördülősugárra vonatkoztatott fékezési reakcióerő összegével. Csúszó kerék esetén a gördülési, ellenállás eltűnik, és a kerületi erő közvetlenül a fékezési erőből adódik. Az oldalirányú erők mérésére a mérőkerék a haladás irányától 20°-os ferde állásba elfordítható. A kettős mérőkerék lehetővé teszi, hogy a kerék forgási síkjában ható és az arra merőleges erőkomponenst közvetlenül lehessen mérni. A gumiabroncs és az útfelület érintkezésénél a normálerő a mérőkerék és összes tartozékainak önsúlyából, a lengőkarnak és a terhelőkaroknak a kerékre eső súlyából, valamint a terhelősúlyok által képviselt súlyból tevődik össze. Mivel a normálerő Útburkolat-érdesség mérő készülék 308
