Aba Iván: Műszaki tudományos kutatás Magyarországon (Budapest, 1965)
Az Építésügyi Minisztérium intézetei
is kivitelezte. Továbbá az állattartási épületek liőtecknikai méretezésére az eddiginél egyszerűbb és pontosabb grafikus eljárást dolgoztak ki. Az Intézetben az 1962. év eleje óta működő építéstechnikai tagozatnak is számos problémával kellett foglalkoznia. Számos kísérlet és vizsgálat eredményeképpen kidolgozták a vázbeton nagyblokkok gyártástechnológiáját, és meghatározták a sorozatgyártás elvi megoldását. A szükséges műszaki feltételek biztosításán kívül megszervezték és megoldották a tatabányai és a debreceni középblokk-gyártó üzemek nagyblokkra való átállását. Kidolgozták továbbá a központi automatikus betonüzem előtervét, és elkészítették a transzportbeton munkahelyi fogadásához szükséges eszközök előtervét. A panelos építési program megvalósításához szükséges gyártóberendezések megállapítása során megfelelő kísérletek segítségével fenékvibrációs csoportzsaluzat és billenőpad kialakítására, ill. továbbfejlesztésére és szerkezeti kiképzésére került sor, majd a továbbfejlesztett csoportzsaluzattal és billenőpaddal gyártási kísérleteket valósítottak meg Győrött. Az építőipari gépek kutatása keretében az elektrohidraulikus hatás építőipari alkalmazása céljából elkészítették és kipróbálták a nagynyomású vízsugaras vágófejet, és kialakították meghajtás céljára a nagyfeszültségű hordozható tápgenerátor kísérleti példányát. Elkészült a szállítócsigás rakodógép prototípusának teljes tervdokumentációja, a panelszállító kocsi előterve, a deponiából adagoló szivattyúberendezés, valamint elkészültek a mésztej keverő gép prototípusának dokumentációi és különféle toronydaruk szerelési, üzemeltetési, szállítási és munkavédelmi előírás-tervezetei. A parkettmegmunkálás gépesítésének fejlesztésére kísérleti parketthántoló gépet készítettek kedvező üzemeltetési eredményekkel. Gazdaságos állvány megvalósítására törekedve hegesztett keretes nehéz alumínium csőállványt dolgozott ki az Intézet, amelyből 200 db hegesztett csőállványelemet le is gyártottak. Bár 1963. év elején az Intézet volt minőségvizsgáló tagozata önálló Építőipari Minőségvizsgáló Intézetté alakult, a teljesség kedvéért még meg kell emlékezni az Intézet néhány legutóbbi tevékenységéről az anyag- és szerkezetvizsgálati módszerek kutatási területén is. Sor került a könnyűbetonok roncsolásmentes vizsgálatához a legmegfelelőbb módszer kiválasztására. A Weiler-ié\e csúszózsaluzatos technológiával gyártandó új típusú feszített födémek ipari bevezetése érdekében az Intézet megvizsgálta a írei/er-rendszerű gerendák viselkedését ismétlődő teher hatására. Végül kidolgozták a kéményszerkezetek tűzvizsgálati módszerét, valamint a minőségellenőrzési mérési eredmények értékelésének a módját. Bár a felsoroltak csak nagy vonalakban világítanak rá az Építéstudományi Intézet munkásságára és eredményeire, világosan mutatják, hogy mennyi problé-Xedvességmérő 361