Aba Iván: Műszaki tudományos kutatás Magyarországon (Budapest, 1965)
Az Építésügyi Minisztérium intézetei
mája, ill. megoldásra váró feladata van a hazai építőiparnak, amelyek az építések számának állandó növekedése folytán a sok elért eredmény ellenére nem csökkennek, hanem újabb feladatok megoldását kívánják. Mindez további jól megszervezett kutatómunkát követel, amelynek eredményes megvalósítása legnagyobb részt az Építéstudományi Intézet jövőbeni feladata. (Készült az Intézettől kapott anyagok alapján). ÉP ÍTÖANYAGIPARI KÖZPONTI KUTATÓINTÉZET Az építőanyagipar szintén azok közé az iparágak közé tartozik, amelyeknek a felszabadulás előtt nem volt kutatóbázisuk; sok más iparággal szemben azonban előnyösebb helyzetben voltak, mivel egyes kisebb kutatócsoportok elsősorban a napi, gyakorlati feladatok megoldása érdekében dolgoztak. A felszabadulás után azonban rövid ideig még ez a tevékenység is szünetelt, majd később néhány ágazatban laboratóriumok, kutatórészlegek alakultak. Tgv azután amikor 1953-ban felvetődött egy központi intézet megalakításának szükségessége, már magába olvaszthatta a Tégla- és Cserépipari Központi Laboratórium, a Dunai Cementmű Központi Laboratóriuma, valamint a Mélyépítőipari Betonelemgyártó Vállalat kutatórészlegeit, sőt a veszprémi Nehézvegyipari Kutatóintézet Szilikát Osztályát is. Az Építőanyagipari Központi Kutatóintézet e részlegek beolvasztása után 1953. április 1-én kezdte meg működését, s feladata az volt, hogy kidolgozza az építőanyagipar műszaki fejlesztésével kapcsolatos legfontosabb kérdések megoldását, összehangolja az iparágon belül a tudományos kutatásokat, és elősegítse a megoldott problémák átültetését a gyakorlatba. Egy évvel később az Intézet egyes minősítő vizsgálatokra is vállalkozott. Az Intézet első igazgatója Korach Mór akadémikus volt, akinek sikerült az új intézet körében a kutató hajlamú műszakiakat összefogni, és több évtizedes kutatói tapasztalata alapján meghatározta a kutatás metodikáját is. Mielőtt továbbmennénk, mindenekelőtt az kell hangsúlyoznunk, hogy az Intézet nevében az ,,építőanyagipari” szó nem fejezi ki azt, amivel az Intézet foglalkozik, s a „szilikátipari” szó a munkaterületet jobban megközelítené. Éppen ezért helyes, ha közelebbről is szemügyre veszszük, hogy az Intézet milyen kutatási témákkal foglalkozik. Az Intézet ui. egyes építőanyagokkal kapcsolatban nem végez kutatásokat, ilyen pl. az acél, a fa, a műanyag, a festék. Viszont, noha szorosan véve nem is számít építőanyagnak, foglalkozik híradástechnikai, elektromos ipari, optikai, háztartási és díszműárukkal kapcsolatos kísérletekkel is. A szerény keretek között megindult laboratóriumi kutatómunka nemsokára több, népgazdasá gi lag h aszn osíth at ó 302 Olajtüzelésű klinkerégető forgókemence a tatabányai kísérleti üzemben
