Aba Iván: Műszaki tudományos kutatás Magyarországon (Budapest, 1965)

Az Építésügyi Minisztérium intézetei

ták, és a végleges gyártástechnológia kialakítására törekedtek. így az ÉTI tovább­fejlesztette a fürdőszoba-térelemek alaprajzát, csővezetékeit, bilincseit, támaszait és a berendezési tárgyak felerősítési módjait. Korszerű fűtőberendezések kutatásával is foglalkoznia kellett az Intézetnek. Ugyanis a jelenleg használt s általában hagyományos központi fűtőberendezések nem elégítik ki az új építési módok kapcsán felmerült igényeket, mert szerelésük az építkezések átfutási idejét meghosszabbítja. Azért az Intézet szellőző légfűtés, auto­matizált takarék-légfűtés és egycsöves radiátoros fűtés kialakítási és alkalmazási lehetőségeivel és vizsgálataival foglalkozott. Ezek eredményeképpen az Intézet Dávid Ferenc utcai irodaházában elkészült a szellőző fűtőrendszer prototípusa, ugyan­itt kísérletileg alkalmazták a gázüzemű légfűtést. Egyben megtervezték az újtípusú takarék-légfűtés prototípusát is. Lakóépületek természetes és mesterséges szellőztetésével foglalkozó kutatások során javaslatot dolgozott ki az Intézet az általa kikísérletezett deflektorok gyártá­sára és alkalmazására. Elkészült a mellékcsatornás gyűjtőkürtők prototípusa, és a lakások belső fekvésű helyiségeinek szellőztetésére kidolgozták a szintenként önál­lóan szabadba vezetett, előregyártott elemekből készült szellőztetőkürtők típusát. A kürtőelemek előnyeként meg kell említeni, hogy ezekkel áramlási szempontból ked­vező, valamennyi épület esetén egyöntetű szellőztetés! viszonyok valósíthatók meg. A léghálózati elemek fejlesztése végett kialakították és tipizálásra javasolták a ked­vezőbb áramlási tulajdonságú kifúvórácsot. Korszerű csatornázási berendezések és víz szerelvények fejlesztésére, ill. kiala­kítására kutatásokat végeztek, és a terepöntésű szerelvényházak gyors korróziója miatt bekövetkező repedések kiküszöbölésére új összetételű öntőanyagot kísérletez­tek ki. Ezzel néhány kedvezőnek mutatkozó mintadarab készült. Műanyagú szerel­vények kialakításának területén többek között elkészült a fröccsöntési technológiával gyártandó műanyag W.C.-tartály végleges terve, a hegesztett PVC W.C.-tartály gyár­tásához szükséges műszaki előírás, a Hostaform C anyagú zajtalan W.C.-öblítőtar­tály prototípus-terve, kidolgozták továbbá a gumigyűrűs PVC lefolyó-csőidomok gyártási technológiáját, és tájékoztatók készültek a P2-es PVC-csövek fémkötő ido­mairól, valamint a műanyagok épületgépészeti felhasználásáról. Mivel a jövőben nagyobb mértékben fogják az országot rozsdamentes acélféleségekkel ellátni, az Inté­zet megvizsgálta az épületgépészetnek azt a területét, ahol a rozsdamentes acél fel­­használása gazdaságos és több alkalmazási javaslattal szolgált. Villamos szerelések, ill. világítástechnika területén az Intézet hazai viszonyokra kidolgozta a horizontális szerelést, amelyet az ÉTI Dávid Ferenc utcai irodaházában, valamint Pécsett alkalmaztak is. Érintésvédelmi célból a földelések hatásosságát és elsősorban a bentonitba ágyazott földelőket vizsgálják villamosán szigetelő beton lehetőségeit kutatva. Az Intézet közmű-kutatásai során megállapították, hogy az azbesztcement nyomócső bármely gáz szállítására alkalmas. Javaslat készült továbbá a hazai ter­málvizek hasznosítására és hasznosításukat célzó berendezések kialakítására. Víz­nyerési, vízellátási kutatások keretében új légtelenítőberendezést dolgozott ki az Intézet, és javaslatot készített automata vízszállító berendezések kivitelezésére. Az árokásás nélküli csőfektetés hazai megoldása érdekében megvizsgálták a számba jöhető összes hazai lehetőségeket. Az Építéstudományi Intézetben épületfizikai kutatások is folynak, amelyek során az Intézet többek között új építőanyagokra, valamint szerkezetekre vonatko­zóan hőtechnikai jellemzőket határozott meg, és kidolgozta az instacioner elven működő hővezetési tényező mérési elméletét, valamint a kísérleti mérőberendezést 360

Next

/
Oldalképek
Tartalom