Aba Iván: Műszaki tudományos kutatás Magyarországon (Budapest, 1965)
A Magyar Tudományos Akadémia intézetei
Ipari Vásáron. A Laboratóriumban kidolgozott és megvalósított nagy pontosságú (0,2%) autodines fordulatszám-szabályozást működés közben az 1962. évi Budapesti Ipari Vásáron és az 1963. évi Zágrábi Nemzetközi Vásáron sikerrel mutatták be. A másik nagy jelentőségű munka a nagy generátorok korszerű feszültségszabályozása volt. A nagy teljesítményű turbógenerátorokat, hidrogenerátorokat, szinkronkompenzátorokat és szinkronmotorokat a korszerű energiarendszerekben ma már mindig ellátják feszültségszabályozókkal. Ennek ellenére a régi elektromechanikus (hengerszektoros és vibrációs), valamint elektrohidraulikus feszültségszabályozók alkalmazási területe erősen szűkül. Az új erőművek többségében csak villamos szerveket tartalmazó korszerű feszültségszabályozókat építenek be. Ezekben a szabályozókban valamennyi jelhordozó villamos mennyiség, a jelet a szabályozási körben mechanikus vagy hidraulikus menynyiség nem továbbítja. A korszerű szabályozók előnyomulását, a régiek visszaszorulását megmagyarázza, ha összevetjük egymással előnyeiket s hátrányaikat. A korszerű feszültség szabályozókban mozgó, elhasználódó, karbantartást igénylő alkatrész — az esetleg meglevő forgó erősítőgép kivételével — nincsen. Szervei robusztusak, megbízhatóságuk nagy, hosszú élettartamnak, gyártásuk finommechanikát nem igényel. A generátor-egységteljesítmények növekedése, valamint a feszültségszabályozás sebességének növelése iránti fokozódó igények miatt egyre nő a szükséges szabályozó-beavatkozóteljesítmény. A régi közvetlen működésű szabályozók beavatkozóteljesítménye kb. 30—50 MVA-es generátorteljesítményig elegendő. Ez a határ segédenergia bevezetésével és hidraulikus szervomotor alkalmazásával némiképp kitolható. Mindazonáltal a rohamosan növekvő generátor-egységteljesítmények miatt egyre szélesedik a régi szabályozók alkalmazása szempontjából már szóba sem jöhető felső teljesítménysáv. Ebben a felső sávban már csak korszerű szabályozó alkalmazható, mint hogy ezek beavatkozóteljesítménye nagyságrendekkel meghaladhatja a régieket. Megjegyzendő, hogy még a 30—50 MVA alatti sávban is a korszerű szabályozók működési sebessége sokkal nagyobb, mint a régieké, s ezért alkalmazásuk indokolt. A korszerű szabályozókkal elérhető jelentősen nagyobb működési sebesség miatt jelentősen javulnak a hálózat dinamikus stabilitási viszonyai. A korszerű szabályozóknak —- szemben a régiekkel — érzéketlenségi sávjuk nincsen. Ezért ezekkel a szabályozókkal tovább javulnak a sztatikus stabilitási viszonyok. A generátor még a mesterséges stabilitási tartomány belsejében is stabilisán üzemelhet. A korszerű szabályozókkal tehát elkerülhetők a sztatikus stabihtás megbomlásából eredő üzemzavarok. Korszerű szabályozók alkalmazása esetén a turbógenerátor kisebb rövidzárási aránnyal készülhet, ami a turbógenerátor árának jelentős — pl. 8%-os — csökkenését eredményezi. Az ebből eredő megtakarítás a szabályozó árát több, mint egy nagyságrenddel meghaladhatja. Végül pedig kétségtelen tény az, hogy a fejlődés a kezelő személyzet nélküh, teljesen automatikusan és optimáhsan üzemelő és leálló erőművek és állomások irányában halad. Az ezzel kapcsolatban felmerülő feladatok megoldása is sokkal egyszerűbb a korszerű szabályozók alkalmazásával. A 25 kW-os feszültségszabályozó autodin forgórésze 32
