Aba Iván: Műszaki tudományos kutatás Magyarországon (Budapest, 1965)
A Magyar Tudományos Akadémia intézetei
Az említett hat tényező közül lényegében mindegyik már önmagában véve is elegendő indok lenne a korszerű szabályozók elterjedésére. Ezért határozta el a Laboratórium, hogy feladatul tűzi ki a korszerű gerjesztésszabályozási rendszer kidolgozását. E munka keretében két korszerű szabályozót dolgoztak ki. Az egyiket mágneses erősítős—amplidines feszültségszabályozónak, másikat mágneses erősítős—félvezetős feszültségszabályozónak nevezték. Előbb a mágneses erősítős— amplidines szabályozók születtek meg. A Laboratóriumban, a Ganz Villamossági Gyár próbatermeiben és a Dunaújvárosi Erőműben végzett kísérletek sikeresek voltak. A szabályozó gyártási dokumentációját átadták az Anód Aramirányítógyárnak. A gyárban eddig elkészült négy szabályozó közül kettő a Borsodi Hőerőmű 44 MVA-es generátoraira, kettő a Kőbányai F űtőerőmű turbógenerátoraira kerül. A mágneses erősítős—amplidines feszültségszabályozót az ipari szakemberek egynémehike kifogásolta. Ez nem a szabályozó szabályozástechnikai minőségére (sztatikus és tranziens viselkedésére), hanem egyik szerkezeti elemének, az arnplidinnek az üzembiztosságra vonatkozott. Ugyanis véleményük szerint a forgó kommutátoros gép üzembiztosság tekintetében elmarad a kívánalmaktól. A szabályozó széles körű hazai elterjedését főként ez a nézet akadályozta meg. E szakemberek álláspontját nem változtatta meg az a tény, hogy a külföldi gyárak nagyrésze forgó erősítőgépet alkalmaz, mégpedig igen jó eredménnyel. Részint azért, hogy a végerősítővel kapcsolatos kifogás megszűnjék, részint pedig, hogy a félvezetőtechnika időközben bekövetkezett fejlődését a feszültségszabályozó egyszerűsítésében és korszerűsítésében ki lehessen használni, kidolgozták a mágneses erősítős—félvezetős feszültségszabályozót. Az új szabályozó csak szerkezeti elemeiben különbözik a régitől, szabályozástechnikai tulajdonságai ugyanazok. Az Anód Áramirányítógyárban gyártott mágneses erősítős amplitudes gerjesztésszabályozó szekrény belseje A szabályozó sikeres laboratóriumi kipróbálása után a gyártási dokumentációt átadták a Ganz Villamossági Műveknek. A szabályozó prototípusát a gyár 1963-ban készítette el. Az első erőművi kísérletre 1963 decemberében a Dunamenti Erőmű 75 MVA-es turbógenerátorán került sor. Az erőművi kísérletek — a laboratóriumi kísérletekhez hasonlóan — igen sikeresek voltak. Ezek alapján eldőlt, hogy a Bánhidai Erőműben felállítandó 80 és 100 MVA-es generátorokon, továbbá a Duna-3 Műszaki tudományos kutatások M.-on 33
