Aba Iván: Műszaki tudományos kutatás Magyarországon (Budapest, 1965)
Az Élelmezésügyi Minisztérium intézetei
Intézet az ún. árjegyzéki bontásban csomagolt és fagyasztott húsok hűtőtárolásával és forgalombahozatalával. A húsipar egyik legfontosabb technológiai művelete a főzés. Az Intézet itt a különböző készítmények főzési hőmérsékletét és időszükségletét vizsgálta. E kérdésekben érzékszervi, minőségi, mikrobiológiai, gépészeti, energetikai és gazdaságossági vonatkozásokat és ezek összefüggéseit, végül csomagolástechnológiai kérdéseket vizsgáltak. E kutatás eredményeit az Intézet Gépészeti Osztálya által tervezett és elkészített egy térben füstölő-főző szekrények kialakításában hasznosították. Az Intézet által elvégzett kutatásokkal kapcsolatban feltétlenül említést érdemel a húsipari vállalatok technológiájának és kapacitásának felülvizsgálata is. A Budapesti Marha vágóhíd, majd a Szolnoki és az Újpesti Húsipari Vállalatok és a Budapesti Lóhúsüzem vágó vonalainak termelékenységi adatokkal, tehát gazdaságossági értékeléssel kiegészített felülvizsgálata után a gyöngyösi ún. kombinált (univerzális) vágóvonal-prototípus kimérését végezték el. Ezeknek a munkáknak nemcsak szorosan kitűzött ad hoc céljai voltak, hanem hazai viszonyaink között az optimális üzemnagyság, tehát a húsipar szervezési kérdéseihez is hasznos útmutatást adtak. Foglalkozott az Intézet csomagolástechnológiai kutatásokkal is. E témakörben vizsgálták a hús- és a húskészítmények előrecsomagolásához felhasználható burkolóanyagokat, és összehasonlították a természetes belek felhasználását a különböző eredetű műbelek húsipari alkalmazási lehetőségeivel. Az elsőként említett témakörű laboratóriumi és üzemi kutatások eredményeinek hasznosítására a kutatócsoport nem kis részben a Gépészeti Osztály által szerkesztett és elkészített gépekkel egy 8—9 q/8 h teljesítményű kísérleti csomagolóüzemet hozott létre a Budapesti Sertésvágóhídon. Ennek termékei a kereskedelmi hálózatba kerültek, és így mód nyílt a kereskedelem és a fogyasztók észrevételeinek és igényeinek kipuhatolására azon túl, hogy e készítményeknek érzékszervi, mikrobiológiai viselkedését a kereskedelmi hálózatban közvetlenül az Intézet munkatársai megfigyelhették. E munka során behatóan tanulmányozták a különböző csomagolóanyagok fizikai tulajdonságait, a csomagolt készítményekre vonatkozó technológiai kérdéseket, a mikrobiológiai, érzékszervi változásokat és az egész kérdéskomplexum gazdaságossági kérdéseit. Néhány szóval meg kell emlékeznünk a zsír előrecsomagolásáról is. Ez a téma azért érdekes, mert hazánkban egész 1961-ig a zsírt papírba csomagolva kapta a vásárló, ma viszont az Intézet munkatársai által szerkesztett gépek segítségével legalább részben előrecsomagolva szállítják az üzletekbe. Ami végül a természetes és a műbelek vizsgálatát illeti, a természetes belek tartósságát és minőségét vizsgálták, a műbelekkel kapcsolatban pedig azt, hogy azokkal mennyire helyettesíthetők a természetes belek. Az Intézet Minőségellenőrzési Osztálya a minőségellenőrzés laboratóriumi módszereinek és az üzemi minőségellenőrzés szervezetének fejlesztését tekintette legfontosabb munkájának. Az alapvető kérdések és fogalmak tisztázása után sor került a különböző intézmények vizsgálati eredményeinek statisztikai felmérésére is. Foglalkoztak az érzékszervi pontozásos bírálat kérdésével és néhány konkrét esetben kutatásokon alapuló véleményt adtak. Az Intézet Gépészeti Osztálya a korábbi Húsipari Ujítóműhelyből szervezett Húsipari Gépkísérleti Üzemből alakult. Amióta az Intézet részévé vált, egyre inkább a húsipar kutatási jellegű gépészeti problémáinak megoldásával foglalkozik, szoros kapcsolatban természetesen az Intézet Technológiai Osztályával és az érdekelt vállalatokkal. A gépészeti kutatások eredményeként több konstrukció prototípusát adták át az iparnak. 22* 339
