Aba Iván: Műszaki tudományos kutatás Magyarországon (Budapest, 1965)
A Könnyűipari Minisztérium intézetei
riumi vizsgálatokra. A laboratóriumi préselő-vasaló és kiugrási szög mérő műszer a ruhaiparban feldolgozott szöveteken végzett nedves vagy száraz hőtechnikai megmunkálások befolyásának vizsgálatára alkalmas laboratóriumi készülék. Segítségével a vasalási hőmérséklet, terhelés és idő, valamint a különbözőmértékűnedvesítés befolyása függvényében a maradó deformáció meghatározható. A „Pilltester” pillingképződést vizsgáló készülék szövet- és hurkolt kelmék pillingképződési (csomósodási) hajlamának vizsgálatára alkalmas. A pillingképződést háromirányú, egymástól független és változtatható sebességű dörzsöléssel állítja elő. A szövetgyűrődés-feloldást vizsgáló készülék, a szövetek hajlítási rugalmasságát jellemző gyűrődésfeloldódási szög vizsgálatára való. A gyűrődésfeloldódás sok különböző technológiai tényező függvénye, így pl. többek között a gyűrődésmentes kikészítése is. A készülék a gyűrődésfeloldódási szöget egyidejűleg öt mintából méri. A „Stickomaster” szembedolgozás-inérő folyamatos működésű hurkológépekhez használható. A műszer hurkolóipari körkötőgépeken öt körülforgás alatt a bedolgozott fonal hosszát méri. Ebből az egy szembe bedolgozott fonal hossza egyszerűen számítható. A mérőműszer célja a gépeken belül futó fonalak hosszának egymáshoz képest való viszonylagos összehasonlítása. Időmérő órával fonalsebesség mérésére is alkalmas. A kétmutatós nomogramskálás levegőnedvesség-mérő műszer távvezérlésre alkalmas. Az érzékelők a műszertől kb. 500 m-es (vezeték-ellenállás max. 10 ohm-os) körzetben helyezhetők el. A villamos műszer lehetővé teszi a száraz hőmérséklet, nedves hőmérséklet és a relatív légnedvesség egyidejű leolvasását. A műszerrel hat különböző helyről vett adatokat lehet egymás után mérni. Mielőtt a Textilipari Kutatóintézetről szóló ismertetést befejeznénk, meg kell emlékeznünk arról is, hogy az Intézet munkatársai közül kiknek van Kossuth-díja: Földes Pál, volt igazgatónak, Dr. Dischka Győző, Dr. Busznak István, Dr. Bonkáló Tamás és Dr. Zilálni Márton osztályvezetőnek. A Textilipari Kutatóintézet munkájával idehaza és külföldön is nagy elismerést szerzett, nagymértékben járult hozzá textiliparunk fejlesztéséhez. Xoppossági hajlam vizsgáló készülék Forrásmunkák: Az Intézetből kapott anyagok, jelentések, közlemények, többek között a következő munkák: Hónai E.: Szintetikus szálak fonhatósága Demes 0.: Kender vizesfonal előkészítő rendszerek vizsgálata Nagy K.: Zöldfeltárású kender előfonalak vegyi feltárása és vizes fonása Rónai E.: Poliamid és poli(vinil-klorid) szálak, valamint poliamid bekeveréséi különböző szálkeverékek pamutfonodai feldolgozása és a belőlük készült fonalak vizsgálata 308
