Aba Iván: Műszaki tudományos kutatás Magyarországon (Budapest, 1965)
Az Élelmezésügyi Minisztérium intézetei
Sziráki B.: A gyapjúszövetek terrnális tulajdonságainak és légáteresztő képességének összefüggése a nyersanyag-összetétellel és a szövetszerkezettel Dr. Messik—Szabolcs: Szövetek folyamatos festési technológiájának kidolgozása festéktípusok és árutípusok szerint Röder I.: Pamuttisztító berendezések tengelyes bontó- és verőgépeinek aerodinamikai vizsgálata Nándory Gy: Pamutkordok sodratai, hosszváltozásai és szilárdsági jellemzői közötti összefüggések vizsgálata Gangli B.: Fonási eljárás fejlesztése a Miskolci Fonoda felmérése alapján Röder 1.: Pamuttisztító berendezések összehasonlító vizsgálata Izmay F.: PA-, PAN- és PE-tartalmú gyapjúszövetek vizsgálatai „Szemelvények a Textilipari Kutatóintézet Közleményeiből” c. kötetekből a következő cikkek: Dr. Dischka Gy.: A durva vegyestípusú gyapjúk minőségjellemzői Izmay F.: A szövetkoptatás Sziráki B.: A szövetgyűrődés vizsgálata Izmay F.: Víztaszítóan (vízlepergetésre) impregnált szövetek vizsgálata TKI esőztető készülékkel Németh E: Vasaló hőmérsékletének a gyapjúszövet méretállandóságra gyakorolt befolyása Németh E.: Gyapjúszövetek vasalhatóságának vizsgálata Röder I.: Pamuttisztító berendezések összehasonlító vizsgálata, különös tekintettel bontó hatásukra és a bontottság megállapítására Gangli B.: Periodikus jelenségek a nyújtóműből kifutó szalagban, előfonalban, fonalban AZ ÉLELMEZÉSÜGYI MINISZTÉRIUM INTÉZETEI MAGYAR CUKORIPAR KUTATÓ INTÉZETE (azelőtt: Cukoripari Kutatóintézet) Magyarország már a felszabadulás előtt is jelentékeny mennyiségű cukrot gyártott, megfelelő tudományos kutatás azonban ebben az iparágban sem volt. Egy-egy gyárban értek ugyan el bizonyos részeredményeket, ezek azonban jórészt csak a beruházások hatékonyságát segítették, és a technológia fejlesztésével nem sokat foglalkoztak. A Cukoripari Kutatóintézet a gyárak államosítása után 1949 júliusában alakult meg. Az azóta eltelt másfél évtized alatt a Cukoripari Kutatóintézet jelentős fejlődésen ment keresztül, s néhány eredménye nemzetközi szinten is nagy figyelmet keltett. Az Intézet feladatköre kiterjed a cukorgyártási technológia kémiai és gépészeti részével kapcsolatos kérdések kutatására, ideértve természetesen a meglevő eljárások korszerűsítését, új eljárások kidolgozását, azok gépesítését és automatizálását, de az energiakérdéseket is. Az iparban használt nyersanyaggal kapcsolatban foglalkozik az Intézet a kiszedett, de még fel nem dolgozott répa tárolásának és mozgatásának kérdésével, a répafajták és a répa érésének megfigyelésével. Kiterjed az Intézet feladatköre méréstechnikai, analitikai és üzemellenőrzési kérdésekre, egyes üzemellenőrző módszerek, készülékek és műszerek kidolgozására, tervezésére és szerkesztésére is. Talán felesleges is hangsúlyoznunk, hogy a Cukoripari Kutatóintézet, akárcsak a többi élelmiszeripari kutatóintézet szintén annak a célnak az elérésén dolgozott, hogy megszüntesse a kizárólag empíriára épülő gyártást. Munkája során arra törekedett, hogy az egyes technológiai folyamatokat elemi műveletekre bontsa, s így kiku309
