Aba Iván: Műszaki tudományos kutatás Magyarországon (Budapest, 1965)
A Könnyűipari Minisztérium intézetei
magyarázhatók — bár ez a szempont sem hanyagolható el —, az ilyen típustermékek népszerűségét mégis elsősorban kellemes, s fiziológiai kényelem szempontjából igen előnyös tulajdonságuk, célszerűségük, sokoldalú felhasználhatóságuk indokolja. A korszerű ruházkodásban egyre inkább előtérbe kerül a ruházati célra szolgáló anyagok súlyának csökkentése, és az anyagigényes, vastag ruházati cikkek helyett az ún. „réteges öltözködés” bizonyul megfelelőbbnek. Ebből a szempontból is indokolt a vékony gyapjú jersey-kelmék népszerűsége, mert alkotóelemeik lehetnek a több rétegű öltözködésnek. A gazdaságossági, ill. gyártástechnológiai körülmények pedig jóformán korlátlan lehetőséget nyújtanak az ilyen típusú cikkek tömeggyártására . Az Intézetben folytatott vizsgálatok igazolták azt a feltevést, hogy általában —- a használati tulajdonságok romlása nélkül — célszerűnek látszik az interlock jersev gyapjútartalmának a csökkentése bizonyos szintetikus szálak bekeverésével. A szilárdsági értékek jelentősége a szintetikus szál bekeverése folytán csökkent, mert a felhasznált szintetikus szálak közül bármelyik bekeverésével a szilárdsági értékek meghaladta a bázisnak választott minta értékét. Általában kopásállóság szempontjából van talán legnagyobb jelentősége (a szilárdságon kívül) a szintetikus szálak bekeverésének [kivéve a poli(akril-nitril) szálból, ill. szálkeverékből álló kelméket], mert a szintetikus szálat tartalmazó kelme koptatást követő szilárdságcsökkenési értéke jelentősen kedvezőbben alakul, mint a bázisnak választott kelméé. E tekintetben legkedvezőbb a poliészter bekeverése. A göbösödési hajlam tulajdonképpen az egyetlen olyan jelenség, amely a szintetikus szál bekeverés hátrányaként mutatkozik. E tekintetben, amint az várható is volt, a szintetikus szálak közül a poli(akril-nitril) szál tartalmú kelme tulajdonsága közelíti meg leginkább a bázisnak választott mintakelme értékeit. A szintetikus szál tartalmú kelmék e kedvezőtlen tulajdonságán célszerűen kialakított fonodái és kikészítéstechnológiai folyamatokkal feltehetően javítani lehet. Az interlock jersey kelmék egyik kényes kérdése formatartó és illeszkedési képessége. A vizsgálat eredményei azt bizonyítják, hogy a polipropilén, de elsősorban a poliészter szál bekeverése e tekintetben is kedvezőbb eredményeket ad, mint a 70% gyapjú, 30% viszkóz fonalösszetétel. Végül a fiziológiai tulajdonságok vizsgálata során azt tapasztalták, hogy a szintetikus szál bekeverése a kelmék hőáteresztési tényezőjét, hőszigetelési értékét nem befolyásolja döntően. Ugyancsak hosszas vizsgálatok után tette meg az Intézet azt a javaslatot, hogy a kötő-hurkoló ipar vezesse be a szintetikus (Danidon) szál tartalmú fonalakból készüt kelmék gyártását. A vizsgálati eredmények alapján az ipar részére, a fogyasztók szempontjait figyelembe véve, a 33% poliamid, 67% pamut, ill. a 33% poliamid 67% viszkóz keverékarányú fonalak felhasználását javasolják. A megfelelő arányú poliamid szál bekeverés jelentős mértékében javítja gyártmányainak mosásállóságát, többszörösére növeli kopásállóságát és nem rontja, sőt az eddigi vizsgálatok alapján javítja a fiziológiai tulajdonságokat, ill. a nedvszívó képességet. A 16% poliamidtartalom bizonyos esetekben már e jellemzők javításával jár, de a 33%-os bekeverés minden esetben jelentős mértékű javulást eredményez. A poliamidtartalom további növelése azonban —- több kísérlet szerint - - már nem hoz minőségj a viúást, sőt pl. a nedvszívó képesség szempontjából hátrányos. Az Intézetben vizsgálatokat folytattak arra vonatkozólag is, hogy a gyapjú és néhány mesterséges, ill. szintetikus szálasanyag keveréke szövetekben milyen eredményeket ad. A gyapjú—-szintetikus és a jelenlegi viszkóz—szintetikus szövetek 302
