Aba Iván: Műszaki tudományos kutatás Magyarországon (Budapest, 1965)
A Könnyűipari Minisztérium intézetei
vizsgálatai, ill. eredményei alapján az Intézet munkatársai azt a következtetést vonták le, hogy egyes tulajdonságokat határozottan és egyértelműen a szintetikus szálak, másokat pedig inkább a szövetszerkezet és kikészítés befolyásolnak. Végül vannak tulajdonságok, amelyeket mind a szintetikus szálasanyagok adott tulajdonságai mind a szövetszerkezet és kikészítés befolyásolnak. Ez utóbbi két esetben természetesen a szintetikus szálaknak a közvetett hatása érvényesülhet, amennyiben a szövetszerkezet kialakítását befolyásolják, vagy pl.termoplasztikus tulajdonságokkal rögzített állapotot idéznek elő. így a szövet hajlítási merevsége esetében az elemi szál adott merevségét (rugalmassági modulus x finomság2 x teljességi tényező) a szövetszerkezet nagymértékben befolyásolni tudja. A lég- és hőáteresztést gyakorlatilag elsősorban a szövetszerkezet szabja meg. A méretváltozásban a méretrögzítést a kikészítésen kívül a termőplasztikus szintetikus szál is befolyásolja, a felhasznált mennyiségtől függő mértékben. A gyűrődésfeloldódásra a szövetszerkezet, a kikészítés (gyürődéscsökkentő impregnálás), de a szintetikus szál tulajdonsága is hatással lehet. A szövet vízgazdálkodását — száradási készség, vízfelszívás — a szálak vízfelvevő képességén és külsőbelső kapillaritásán kívül nyilvánvalóan e tényezők érvényesülésének mértéke is befolyásolja. Ez pedig a szövetszerkezettől és a kikészítéstől (hidrofil, hidrofób) függ. Apillesedési hajlam elsősorban a szál tulajdonsága. A szövetszerkezet és kikészít és a pillingképződést azzal csökkenti vagy szünteti meg, hogy a szálakat a fonal-, szövetszerkezetben lehetőség szerint rögzíti és a szálvégeket a szövetfelületről eltávolítja. A poli(akril-nitril)—gyapjú-keveréket illetően a 30—55—70°0 PAN-tartalmú szöveteket vizsgálták. Szilárdság szempontjából a PAX határozottan előnyös, szakadási nyúlásban számottevő eltérést nem okoz, rugalmas nyúlási jellemzőkben a PAX-tartalom növelése némileg csökkentő hatású. A három keverék közül a 30% PAX-tartalmú mutatkozik a legkedvezőbbnek és a 70° 0 PAX-tartalmú a kevésbé kedvezőnek. Gyűrődés tekintetében a 70% PAX-tartalom észrevehetően kisebb feloldódást hozott létre, mint az 55 és 30% PAX-tartalom amelyek hatása közel egyforma. Vasalási eltart osságban a termoplasztikus PAX-szálak kedvező hatása egyértelműen kimutatható. A gyapjú nedves kezelésekor bekövetkező, e szempontból hátrányos feloldódását a PAX-mennyiség növelésével nagymértékben javítani lehet. Az 55%, ill. 70°0 PAX a mosással szemben is tartós élt biztosít. A hajlítási merevség szempontjából a PAX a gyapjúhoz hasonlóan viselkedik, így a keverékarány nem változtat e tulajdonságon. Kopással szembeni ellenállásban a PAX a gj’apjúnál csak jelentéktelen mértékben jobb, ezért a három keverékarány számottevő változást nem okoz. Pillesedésre a PAX nem hajlamos, bár a 70%-os keverékben a keletkezett pillék száma több, de — mindhárom keverékben — jelentéktelen mennyiségű. Kifáradással szembeni ellenállás szempontjából a PAX-tartalom 30%-ról 55%-ra való növelése kedvező. A 70%-ra való növelés azonban nem okozott további arányos javulást. A vizsgálati eredmények összefoglalása alapján kétségtelenül megállapítható, hogy a gyapjúval kevert PAX-szálak a szövet fizikai-mechanikai tulajdonságainak többségét jó irányban befolyásolták, ill. a gyapjúhoz közel hasonlóan hatnak. Optimumnak — a világirodalomból ismerten — az 55%-os PAX-tartalom mutatkozott, de 70% alkalmazása sem látszik hátrányosnak. A 30%-os keverékben a termoplasztikus tulajdonságok nem tudnak kellőképpen érvényesülni, ezért ez az arány nem előnyös. Kis mennyiségű, mintegy 5—25°0 poharaidnak a gyapjúhoz való keverése ese303
