Aba Iván: Műszaki tudományos kutatás Magyarországon (Budapest, 1965)
A Könnyűipari Minisztérium intézetei
problémái — figyelemmel az üzemi megvalósítás szempontjaira — teljes mértékben megoldhatók voltak. A kísérleti munka eredményeképpen sikerült olyan Xm ß-os vizes fonalat előállítani, amelynek szakítóhossza lb,5—17 km. szakítóegvenlőtlensége pedig 15% körül mozog, tehát megfelel a szabvány előírásainak. A kenderfonodai előkészítő rendszerek vizsgálatát az tette indokolttá, hogy a gvártott fonalak fizikai tulajdonságait az előkészítés során alkalmazott munkamódszerek, a géplépesők száma, a gépek beállítása és az egyesítésszám lényegesen befolyásolják. A fonaltulajdonságok javításának egyik útja tehát az előkészítő rendszer munkájának értékelése és megjavítása. A kutatási téma célkitűzése arra irányult, hogy a kenderfonodai előkészítő rendszerek munkamódszereit, gépbeállításait elemezze, és a termékminőség javításának érdekében javaslatokat tegyen. A kutatási munka keretében a Szegedi Kenderfonógyár Xm 5,5 LY-t gyártó fonórendszerének teljes technológiai és műszaki felmérését végezték el azzal a céllal, hogy a kísérletek eredményei alapján javaslatokat tegyenek a félkész és késztermék minőségének javítására, és az ebből következő termelékenységnövelés megvalósítására. A felmérés eredményei alapján megállapították, hogy a fonórendszer zavartalan üzemeltetése a rendelkezésre álló hely és a klímaviszonyok bizonytalansága miatt nem valósítható meg teljes mértékben. A gépek szerkezeti elemeinek sebességviszonyai egybehangoltak, a tűsmezők mérete és állapota csekély kivétellel kielégítő, a nyomóhenger-méretek és állapotok, az alkalmazott élnyomások a felrakógépet kivéve megfelelőek, a szalagvezetők beállításai viszont nem megfelelőek. A rostszálak fizikai jellemzőinek változása a megmunkálás folyamán nem mutat kiugró értékeket és törvényszerűen követi a fellépő mechanikai hatásokat. így az átlagos rostfinomság Xm 190-ről 33 km-re csökken, a rost átlagos hajlékonysága 41,55 km-ről 63,9 km-re növekszik, a rost átlagos merevsége 61,42 mg-ról 47.9 mg-ra csökken, a rost átlagos torziós ellenállása 0,466 mmg-ról 0,361 mmg-ra csökken, az átlagos rostszálhosszúság a szálszám szerinti gyakoriságból számítva 21,81 cm-ről 13,75 cm-re csökken. A félkész és késztermék fizikai jellemzőinek meghatározása alapján megállapították, hogy a felrakási technológia tökéletesítésével a felrakószálak 50 em-es vágási súlyingadozása a jelenlegi 37% körüli értékről 16—18%-ra csökkenthető. A felrakón a szakadásszámok 50—60%-kal csökkenthetők, az előfonal és fonal hosszútávú egyenlőtlenségei a jelenlegi 6%-os értékről 3—4%-ra csökkenthetők, a szakítóerő szórása 20% körüli értéken tartható, a fonás közbeni szakadások száma csökkenthető és szövés során az időegységre eső vetésszám növelhető. A következőkben részletesen kifejtik azokat a műszaki és technológiai javaslatokat, amelyek bevezetése után az előbb részletezett eredmények várhatók. Említettük már a szintetikus szálak egyre fokozódó jelentőségét a textiliparban. A szintetikus és mesterséges szálak mind sűrűbb felhasználása egyben azt is jelentette, hogy a Textilipari Kutatóintézet is mind gyakrabban és mind nagyobb intenzitással foglalkozott ezekkel a témákkal. A többi között az 1960-as évek elején megvizsgálták a szintetikus szálak fonhatóságát. Kutatásaik nyomán pl. arra az eredményre jutottak, hogy a pamutfonodában önállóan feldolgozásra kerülő szintetikus szál hosszát 40 mm körül célszerű megválasztani. Ennél hosszabb szálak csak fel - dolgozási nehézségeket okoznak. A hazai szintetikus szál gyártáshoz a pamuttípusú szálak finomsági számát 1,8 den (0,200 tex) értékben javasolták megállapítani. A szálgyártásnál az antisztatikus kikészítés céljából nagy gondot kell fordítani a feldolgozás és fonaltulajdonságok tekintetében legmegfelelőbb preparáció kialakí300
