Aba Iván: Műszaki tudományos kutatás Magyarországon (Budapest, 1965)
A Könnyűipari Minisztérium intézetei
Ezek az utalások rámutatnak arra, hogy a mesterséges szálasanyagoktól, de különösen a szintetikus szálaktól feldolgozás és egyéb szempontból más viselkedést várhatunk, mint a pamuttól vagy a gyapjútól. Az elmondottak eléggé bizonyítják, hogy a mesterséges és természetes szálak keverékeinek feldolgozása az általános fonási gyakorlaton túl is nagymértékű találékonyságot kíván. Az Intézet munkatársai azt kutatták, hogy ezeket a mesterséges szálakat és pamutipari keverékeiket hogyan lehet pamutfonodában feldolgozni. A fonaljellemzők vizsgálati eredményeiből megállapítható, hogy a kísérleti keverékek fonalai elérik az általában eddig ismert értékeket. így pl. a vizsgált fonalak [különböző keverékekből és tiszta poli(vinil-klorid)-ból] szakítóhossz-értékei 10 és 13 km között helyezkednek el. Megállapították továbbá, hogy csak a tiszta poliamid fonalak ugranak ki igen jelentősen jellemzőikkel, az elemi szálak adott tulajdonságai következtében. így az sem meglepő, hogy a poliamid —réz-oxid keverékű fonal szilárdsága (50—50%-os keverékben) a tiszta poliamid fonal szilárdságának a fele. A tanulmány elkészítői nem tűzhették ki feladatul, hogy az összes kérdéseket megoldják, amelyek keverékfonalak feldolgozása során felmerültek. Általános irányvonalat, s a jövőbeni nagyobb arányú gyártáshoz olyan szempontokat kívántak adni, amelyek a fonókat a nehézségeken átsegítik. Ha viszont egyes keverékek pontos hatásait kívánjuk vizsgálni, akkor különlegesen megfigyelt, ill. ellenőrzött gyártási eljárást kell megvalósítani. Kísérleti gépeken optimális beállításokat kell kikísérletezni, s végig az összes géplépcsőkön addig kell finomítani a beállításokat, amíg a legegyenletesebb félkész termékek futnak ki. Az így előkészített előfonalakból kell a legjobb gyűrűsfonógép-típuson a fonalakat kifonni. Nézzünk ezekután néhány, a kender feldolgozásával kapcsolatos kutatási témát. Elsőnek talán említsük meg a zöldfeltárású kender előfonalak vegyi feltárását és vizes fonását. Ezzel a kérdéssel több országban foglalkoznak, de végleges eredményt még sehol sem értek el. Az Intézetben folyó vizsgálatok során megállapították, hogy a nyers kenderkóc mechanikai feltárásához a vegyi rostfeltárás alapjául szolgáló nyersanyagot (40—45 km szakítóhosszú rostot) a meglevő rostkikészítő gépeken is elő lehet állítani bizonyos módosítások és gépátállítások után. A kísérletek igazolták, hogy a mechanikai úton nyert rost megfelelő hozammal és minőségben dolgozható fel a kenderfonodai előkészítő gépeken. Az előkészítő műveletek során a legfontosabb feladat a jó előfonalgyártás. Általában 10%-nál kisebbnek kell lenni az előfonal FÉM tömegegyenlőtlenségének. A kidolgozott vegyi feltárási technológia igazolta, hogy a rostok vegyi úton legeredményesebben lúgos főzéssel tárhatók fel. A kidolgozott eljárás olcsó, a rost a főzés után is megtartja jó tulajdonságait. A főzéshez a nyersanyag pektintartalmától és egyéb szennyezőanyag-tartalmától függően 4—6 g/1 NaOII- és 1—3 g l nátrium-metaszilikát-tartalmú fürdő szükséges. A nátrium-metaszilikátnak különös jelentősége van a feltárásban, mert tompító hatásánál fogva a feltárást kíméletessé teszi. A főzést, amely 90 percig tart, 30 perces szappanoldatos kezelés előzi meg, amelynek célja a cserző- és színezőanyagok kioldása. A főzés forrpont körüli hőmérsékleten megy végbe. Az első műveletként alkalmazott szappanos kioldás és a főzés végén adagolt nátrium-hidroszulfit biztosítja a kész fonal kedvező színárnyalatát. Az Intézetben kialakított feltárási technológiákhoz épített félüzemi feltáróberendezés beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Segítségével a vegyi feltárás technológiai
