Aba Iván: Műszaki tudományos kutatás Magyarországon (Budapest, 1965)
A Könnyűipari Minisztérium intézetei
a szövetben található hézagok, pórusok átlagos területe, a szövet felületegységében levő pórusok száma, a pórusok eloszlása, a pórusok mélysége. Az említett tényezőket természetesen a szálasanyag tulajdonságai, a szövetszerkezet geometriai felépítése és a kikészítés nagymértékben befolyásolják. A befolyás jellege és mértéke a következő: A hőáteresztéshez hasonlóan a nyersanyag-összetétel elsősorban a szövetszerkezet kialakításán keresztül hat a légáteresztésre. Olyan esetben, ha a szövetszerkezetet a geometriai felépítés önmagában jellemzi, a légáteresztő képességet a kötés, a fonalszámtól és -sűrűségtől függő kitöltési tényező és a fedőtényező kimutathatóan befolyásolja. Más szövettípusok, pl. a kártoltgyapjú szövetek nagy részének szerkezetében a kikészítési műveletek a nyersszövethez képest nagymértékű változásokat idéznek elő, ezért a légáteresztés és a szövetszerkezet geometriai jellemzői közötti összefüggések bizonytalanokká válnak. Áramlási veszteségek és ellenállások szempontjából előtérbe kerül a szövet vastagságának és porozitásának jelentősége. A kísérleti adatok alapján megvizsgálták, hogy található-e összefüggés a szövet lég- és hőáteresztő képessége, ill. ezek egyes jellemzői között. Mivel a két tulajdonságot részben közös jellemzők alakítják ki. várható, hogy hasonló szerkezetű szövetek hő- és légáteresztő képessége között összefüggés van. Eddigi adataik szerint azonban áz összefüggés nem olyan szoros, hogy az széles körben alkalmas lenne számítások elvégzésére, ezért a kérdések tisztázása további kutatásokat igényel. Mindezek a vizsgálatok tovább folynak a kényelmes, több rétegű, könnyű ruházkodás elősegítése érdekében. A szintetikus szálak, valamint a szintetikus bekeverési! különböző szálkeverékek egyre gyorsabban kerültek a magyar pamutfonodákba, ezért szükségessé vált a belőlük készült fonalak vizsgálata. A mesterséges szálak alapvetően különböznek a természetes szálaktól. A mesterséges szálak hossza — a vágás pontosságától függően — a megtervezett hosszal azonos és gyakorlatilag majdnem egyforma. Megjelenési formájuk gyakran kör, vagy egyéb — a szál egész hosszában azonos — keresztmetszetű. Lehetnek egyenesek vagy különböző mértékben és tartósan íveltek. Nem tartalmaznak szennyeződéseket. Elektromos szempontból nagyobb mértékben szigetelők, ennek hátrányos következménye, hogy a feldolgozás folyamán sztatikusan feltöltődnek. Általában aviválásukkor visznek fel a szálra olyan anyagokat, amelyek hatása az elektromos feltöltődést csökkenti. További jellegzetessége a mesterséges szálaknak, hogy egy tételen belül a fajtájuknak megfelelő, szerkezeti tulajdonságaiktól függő szakítóerejük lényegesen kisebb szórást mutat, mint az egyéb szálaké. Az egyes száltípusok különböző tételeinek szakítcereje jellemző a típusra és ezek között is kisebb az eltérés, mint bármelyik természetes szálasanyag azonos tételén belül. Külön ki kell emelni, hogy a mesterséges szálasanyagok között több — különösen a szintetikus eredetűek — a természetes szálaknál lényegesen nagyobb szilárdságú. Igen jelentős deformációs munkavégző képességük, amely húzó-igénybevétel esetén nagymértékű nyújthatóságukban mutatkozik meg. A pamutfonó ipar régebben a mesterséges szálak közül majdnem kizárólag a viszkózszálat dolgozta fel. Ezt mint fonási alapanyagot fizikai tulajdonságok és gyártástechnológia szempontjából a fonók ismerik. Más azonban a helyzet a második világháború óta nagy választékban és mennyiségben előállított szintetikus szálakkal kapcsolatban, amelyek mindegyike különleges kémiai összetételű és molekuláris szerkezetű.
