Aba Iván: Műszaki tudományos kutatás Magyarországon (Budapest, 1965)
A Könnyűipari Minisztérium intézetei
Az ismertetett szempontok szerint színezett pannofix szőrmék esetében azt tapasztalták, hogy a színezés egyenletessége — az említett tényezőket külön-külön alkalmazva is — szemmel láthatóan növekszik. A szőrhegy és a szőrtő azonos színmélységűre színezhető, ha e tényezőket együttesen alkalmazzák. Az egyenletesség növekedése mellett a régebbi színezési eljárással elért színmélység 20—25%-kal kevesebb színezékbázissal is elérhetővé válik. A vizsgálatok alapján a fekete színű pannofix szőrmék előállításában is jó eredményeket értek el. A régebbi eljárás szerint a megfelelő színmélység elérésére gyenge bikromát pácot és tömény színezékfürdőt kellett alkalmazni. Erősebben pácolt szőrménél az oxidációs termékek a gyapjú külső rétegében rakódtak le, és ezáltal a színezett szőrme vöröses árnyalatúvá vált. Gyakran még utólagosan alkalmazott kenőszínezéssel sem lehetett mélyfekete színt elérni, mert a gyapjú felületén képződött záróréteg megakadályozta a további színezék behatolását. Az újonnan kialakított eljárásban a legerősebb bikromát pác alkalmazható anélkül, hogy az előbb említett záróréteg kialakításától tartani kellene, azonkívül mivel a színezék elsősorban a gyapjún belül képződik, sokkal kevesebb színezékbázis megy veszendőbe. Ezáltal a régebben használt színezéktöménység 70%-ával is mélyfekete szín érhető el. A bőripari kutatások eredményeit a nagyközönség közvetlenül is élvezte, hiszen az eredmények gyorsan realizálódtak bőr- és cipőiparunk munkájában. F orrásmunkák: Az Intézetből kapott anyagok, valamint a Bőr- és Cipőtechnikában megjelent következő cikkek: Dr. Fehér 1.: Tíz éves a Bőr-, Cipő- és Szőrmeipari Kutató Intézet Engelsmann J.: A lábegészség megóvására alkalmas kaptafáról Fekete—Palágyi: Izzadsággátló talpbélésből’ gyártásának új irányai Dr. Lóránt I.: Mikrocellás cipőipari anyagok gyártásának elvi kérdései Dr. Lóránt—Radnóti: Rostműbőr kéreg beragasztása cipőbe Kiss T.-né: Cipőipari ragasztók és felhasználhatóságuk Dr. Kerese I.: Radioizotópok alkalmazása a bőrkutatásban Dr. Brugger—Páris: Szőrmék egyenletes színezése FAIPARI KUTATÓINTÉZET A faiparban a felszabadulás előtti időkben már csak azért sem beszélhetünk kutatásról, mert valójában mérnököt is alig lehetett találni az iparághoz tartozó üzemekben. Az 1948—-49-es években végrehajtott államosítások után alakultak ki a nagyobb fafeldolgozó üzemek is, a faipari kutatások szükségessége azonban inkább csak az első ötéves terv végrehajtásakor merült fel. E feladatok megoldására szervezték meg azután 1951-ben a Faipari Kutatóintézetet. 272
