Aba Iván: Műszaki tudományos kutatás Magyarországon (Budapest, 1965)
A Kohó- és Gépipari Minisztérium intézetei
rítást értek el a népgazdaság számára. Az együttműködésre, a közös munka során elért eredményekre azért érdemes a figyelmet felhívni, mert megmutatja a kutatók és az üzemek közötti kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeit. A Vasipari Kutatóintézetben folyó munka ismertetése során most az Anyagvizsgálati Osztály eredményei következnek. A hazai vasérceket feldolgozásuk előtt dúsítani kell, hogy a nyersvas előállítása gazdaságosabb legyen. Ennek során az ércet 600 C° körüli hőmérsékleten pörkölik, miközben a vasvegyületek mágnesezhető oxidokká alakulnak. A pörkölés körülményeitől függően az átalakulás különböző mértékű lehet (a gazdasági szempontból optimális állapotra kell beállni). A Vasipari Kutatóintézetben olyan eljárást dolgoztak ki, amellyel üzemi viszonyok között gyorsan meghatározható a pörkölt érc mágnesezhetősége és ezzel a pörkölés eredményessége. A minőség állandó ellenőrzésével üzem közben is lehetővé válik a pörkölés céltudatos szabályozása vagy a nem megfelelően pörkölt érc ismételt pörkölése. A különféle vákuumtechnikai gyártmányok (izzólámpák, elektroncsövek) stb. üvegburáiba az áram bevezetésére olyan fémszálat kell beforrasztani, amelynek hőtágulása nagyjából azonos az üvegével. Erre a célra kb. 42% nikkeltartalmú, rézzel bevont vasötvözetet használnak. Az iparilag előállított vas—nikkel-ötvözetek összetétele bizonyos határok között ingadozik. Kísérleti célból néha szándékosan is változtatják az összetételt, ezért az ötvözetet feldolgozás előtt célszerű megvizsgálni. E vizsgálatokkal egyrészt a hőtágulási együtthatót kell meghatározni, másrészt az ötvözet Cime-pontját: itt ugrásszerűen megváltozik a hőtágulási együttható. E téma kidolgozása során a Vasipari Kutatóintézetben nagyszámú ötvözetet vizsgáltak meg, amelyeknek nikkel-, mangán-, szilícium-, szén-, réz-, foszfor- és kéntartalma különböző volt. Meghatározták, hogy ezek az elemek hogyan hatnak a hőtágulásra és a Curie-pontra. Az Anyagvizsgálati Osztály készüléket is állított elő, amellyel a Curiepont kényelmesen és gyorsan, üzemszerűen meghatározható. A fenti összefüggések feltárásával és a Curie-pont meghatározó készülék üzembehelyezésével az izzólámpák és elektroncsövek gyártási selejtje csökkenthető. Az Anyagvizsgálati Osztály további feladata fémvizsgálat a szövetszerkezet alapján, roncsolás nélkül. A fémgyártmányok minőségét a nyersanyagtól kezdődően a gyártás folyamán többször is ellenőrizni kell. Félkész vagy teljesen kész állapotban is szükséges ilyen minőségi ellenőrzés. Régóta ismeretes, hogy a fémek mikroszkópi szövete szorosan összefügg azok legtöbb lényeges tulajdonságával. A szövetvizsgálatot minősítésre mégis ritkán használták, minthogy annak régebbi módszere lassú és drága volt. A szövet vizsgálat legtöbbször csak a vizsgált darab elroncsolásával volt elvégezhető. Az Anyagvizsgálati Osztály elgondolása alapján, megfelelő felszereléssel viszont a fémtárgyak szövete roncsolás nélkül is vizsgálható. Ez a vizsgálat nagyon gyors és olcsó, sőt erre a célra megépített hordozó berendezéssel laboratóriumon kívül, üzemben vagy akár elektromos hálózattól távol is elvégezhető, akár a vizsgálandó darabok mozgatása nélkül is. Az ilyen lehetőségek és az említett előnyök felismerésével már néhány évvel ezelőtt nagyon fontos minőségellenőrzési és anyagszétválogatási problémát sikerült megoldani, és azóta is sok ezer esetben alkalmazták sikerrel ezt a vizsgálati módszert. Az Intézet Vegyészeti Osztálya főként új és gyors elemző módszerek kidolgozásával foglalkozik A gyártástechnológia és a gyártmányok minősége csak akkor fejleszthető, ha egy időben fejlődnek az elemző módszerek is. Nem lehet gyors adaggyártást elképzelni gjmrselemzések nélkül. A minőségi acélgyártás során egyre többféle ötvözőelemet használnak fel. Ezeknek az acóltípusoknak a megjelenésével egy időben természetesen az elemző mód17* 259
