Aba Iván: Műszaki tudományos kutatás Magyarországon (Budapest, 1965)
A Kohó- és Gépipari Minisztérium intézetei
szereknek is készen kell állniok, amelyekkel az acél minőségét ellenőrizni tudják. Ezért foglalkozik a Vasipari Kutatóintézet Vegyészeti Osztálya gyors és új elemző módszerek kidolgozásával és bevezetésükkel az iparban. Ezek az elemző módszerek az alapanyagtól kezdve a féltermékeken keresztül kiterjednek a készáru elemzésre is. így az Intézetben kidolgozták a tűzálló anyagok, ércek, salakok, vasötvözetek és ötvözött acélok gyorselemzését. Ezek a módszerek gyorsaságuknál és pontosságuknál fogva igen elterjedtek hazai üzemeinkben, sőt az ország határain túl is. így pl. a Vasipari Kutatóintézet kezdeményezése és munkája nyomán terjedt el az országban a komplexometriás analízis, amelynek segítségével számos alkotó az eredeti meghatározási idő 1/5—1/10-e alatt meghatározható. Ezeket a módszereket használják mangánércbányákban, vasércbányákban, vas- és acélgyárakban, a timföldiparban, a cink- és ólomércek elemzésére, bauxitelemzéseknél stb. A komplexometriás módszerek mellett a gyors elválasztási módszerek kidolgozásával és elterjedésével is hozzájárult az Intézet a lassú klasszikus módszerek helyett egyszerű, gyors módszerek meghonosításához az üzemi laboratóriumokban. Evégett több tanfolyamot tartott a Vegyészeti Osztály a komplexometria, az ioncserélős gyors elválasztások, az oldószeres és higanykatódos elválasztások elsajátítására üzemi szakemberek részére. A gyorsanalitikai fejlődést nagymértékben elősegíti a Vasipari Kutatóintézet Vegyészeti Osztálya által kidolgozott teljesen új analitikai módszer, a termokémiai analízis, amely arra a megfigyelésre épül, hogy a kémiai reakció folyamán felszabaduló hőmennyiség arányos a reakcióban résztvevő anyagok mennyiségével. A reakcióhő mérésére rendkívül érzékeny és egyszerű készüléket szerkesztettek, amelynek segítségével számos elem 1—2 perc alatt meghatározható a klasszikus analitikában elérhető pontossággal. A Vegyészeti Osztály színkép-laboratóriumában az oldatos színképelemzési módszerek kidolgozásával és elterjesztésével ért el kimagasló eredményeket. Ezután az általános ismertető után nézzük kissé konkrétabban a Vegyészeti Osztály munkáját. Említettük az Intézetben kidolgozott gyorselemzési módszereket. Ezt pl. felhasználták az acél-nyersvas gyártás biztonságosabbá tétele szempontjából fontos munkához, amikor ui. a martin- és nagyolvasztó-salakok, valamint a különböző kohászati alapanyagok gyorselemzését végezték el. E munkához különböző módszereket dolgoztak ki, azokat az üzemek rendelkezésére bocsátották, és mindenütt azt a módszert vezették be, amely az ott elemzett anyagtípusok esetében legjobban megfelelt. Ez egyben azt is jelenti, hogy a különböző üzemekben az elemzés módja más és más. Általában azonban elmondható, hogy a módszer lényege a következő: a salakok kálium-hidroxidos gyors föltárása után a salakalkotókat térfogatosan határozzák meg. A módszer szerint a kovasavat és foszfort alkalimetriásan, a vasat, az alumíniumot, a mangánt, a kalciumot és a magnéziumot komplexometriásan, a ként jodometriásan titrálják. A ferritek felhasználását már említettük. Ezeknek az elemzése új feladatok elé állította az analitikai laboratóriumokat márcsak azért is, mert — amint mondottuk— a ferriteket csak nem régiben dolgozták ki. A Vasipari Kutatóintézetben kidolgozott eljárás szerint a kemény és lágy ferritek analízisét ioncserélős elválasztás és a komplexometria kombinatív alkalmazásával oldják meg. A fémionokat kvaterner amrnóniumbázisú anioncserélő gyantával választják el, majd a szétválasztás után a Mn-t, Zn-et xilenoloranzs, a Mg-ot eriokrómfekete T, a Ba-ot timol-ftalein indikátor jelenlétében EDTA-val titrálják. Kohó- és martinsalakok gyorselemzésére oldatos színképelemzési eljárást dolgoztak ki. A vizsgálandó mintákat ezüstcsészében 30-szoros mennyiségű lúggal feltárták, a sósavval megsavanyított oldatot kobalt vonatkoztató elem adagolása után 260
