Aba Iván: Műszaki tudományos kutatás Magyarországon (Budapest, 1965)
A Magyar Tudományos Akadémia intézetei
5 g Be(OH)2 port bombázva 4 C erősségű Po + Be neutronforrásból származó neutronokkal. A Be(OH)2 port szűrőpapírból készült csészébe tették, és ez a kamra belsejében foglalt helyet. Az expanzió előtt 10 s-mal a neutronforrást sűrített levegővel a kamrához — közvetlenül az expanzió előtt pedig egy árnyékolótömb mögé — lőtték, és ezalatt a keletkezett 6He gázt a kamrába áramoltatták. A felvételeket két nyomáshoz, 24°-os sztereoszögbe állított fényképezőgéppel készítették. A nyomok adatait a felvételekről a visszavetés módszerével mérték ki. A /j-részek energiáját a mágneses térben való pályagörbület alapján, a visszalökött magok energiáját cseppszámlálás útján határazták meg. Több mint 2000 felvételt készítettek, ezek sztereoszkópikus kiértékelése után 120 olyan esetet kaptak, amelyekben az elektron és a neutron kirepülésének iránya által bezárt szög meghatározható volt. A kapott felvételek nagy részében az elektron és a visszalökött mag iránya által bezárt szög 180°-tól eltérő, ami meggyőzően bizonyítja a harmadik részecske, a neutrino jelenlétét, mivel másképpen nem értelmezhető, ha fenn akarják tartani az impulzus megmaradási törvényét. A kísérlet lehetőséget nyújtott az elektron—neutrino szögkorrelációjának mérésére is. A szögkorreláció méréséből meghatározták, hogy a nukleonok és a leptonok elméletileg lehetséges kölcsönhatási formái közül melyik valósul meg a 6He esetéhen. Eredményül azt kapták, hogy a tiszta tenzor-kölcsönhatási forma dominál. Lassú neutronok detektálására — különösen kis neutronintenzitás esetén —• igen elterjedten alkalmazzák a BF3 töltésű proporcionális neutronszámlálót a 10B (n, a) 7Li reakció kedvező keresztmetszete miatt. Természetes izotópkeverék esetén, lassú neutronokra a = 114 En— ' /2 barn, ahol En a neutronok energiája eV-ban. Az Intézetben jelentkező igényeknek megfelelően különböző konstrukciójú BF3 proporcionális neutronszámlálót készítettek és vizsgálták azok tulajdonságait. A BF3 proporcionális neutronszámlálók vizsgálata azt mutatta, hogy erős gamma-háttér hatására a neutronok okozta impulzusok amplitúdóeloszlása eltorzul. Különböző katódú számlálóval megvizsgálták az amplitúdóeloszlás torzulását az elektronikus erősítés függvényében. A kapott eredmények jól .magyarázhatók az anód körül —- a külső sugárzás miatt — kialakuló pozitív tértöltés árnyékoló hatásával. Hidrogéntartalmú közegekben a termikus neutronok diffúziós hosszának mint alapvető reaktorparaméternek meghatározására számos mérés történt. Legújabban a vizsgálatok jelentős része a diffúziós hossz hőmérsékleti koefficiensének meghatározására irányul. A mérésekhez stacionárius vagy impulzus-módszer használatos. A hőmérsékleti koefficiens meghatározására technikai szempontból az impulzusmódszer az előnyösebb, elsősorban a szükséges kis moderátormennyiség miatt. Az Intézetben kidolgozott stacionárius módszer alkalmas kis moderátormennyiség (néhány liter) esetén is a diffúziós hossz pontos meghatározására. A korábban kidolgozott stacionárius módszerrel meghatározták a termikus neutronok diffúziós hosszát vízben 16,1, 47,8, 69,5 és 88,7 C° hőmérsékleten; a kapott értékek: 2,640 + 0,028, 2,858 + 0,024, 2,974 + 0,064 és 3,092 + 0,062 cm. Lineáris approximációval a 16—89 C° intervallumban a diffúziós hossz hőmérsékleti koefficiensére +0,00617 + 0,00617 + 0,00086 cm/C° érték adódott. Diphylben (Dowthern A) 184,4 C° hőmérsékleten a termikus neutronok diffúziós hosszára 5,968 + 0,266 cm értéket kaptak. A neutronreakciók hatáskeresztmetszetére vonatkozó kísérleti adatok a lo:!Rh magra — eltekintve a termikus energiától — nagyon hiányosak. Ezen adatok kiegészítésén túlmenően a cél az volt, hogy a 10:!Rh (n, y) 104’ 104mRh reakcióban 20
