Aba Iván: Műszaki tudományos kutatás Magyarországon (Budapest, 1965)

A Magyar Tudományos Akadémia intézetei

keletkező izomerpár hatáskeresztmetszet-viszonyának energiafüggése és ezen keresz­tül a különböző spin-értékű szintekre való legerjeszt őrlés arányának a közbenső mag impulzusmomentum-eloszlásától való függését tanulmányozzák. A vizsgálat lehetővé teszi annak a feltevésnek az ellenőrzését is, amely szerint a közbenső mag legerjesztődése y-kibocsátás útján elhanyagolható, ha valamely más részecske­csatorna nyitott. A 103Rh -|- n reakció vizsgálata során meghatározták: a 103Rh (n, y) 104’ 104mRh reakciók hatáskeresztmetszet-viszonyát 0,032 eV, 24 keV, 110 keV, 2,49 MeV és 14,67 MeV neutron-energiáknál; a bn., hatáskeresztmetszetet 24 keV, a <5ny/<5noa hatáskeresztmetszet-viszonyt 2,49 MeV, a Őny és Ónx hatáskeresztmetszetet 14,67 MeV bombázó energiánál. Kimutatták az 103Rh (n, a) 100Tc reakció létrejöttét. Megmérték a 104’ 104m Rh és ]00Tc izotópok felezési idejét. Az utóbbi években sok kísérletet végeztek a 14 MeV-os neutronokkal létre­hozott magreakció mechanizmusának tisztázására. A közvetlen módszereket (szög­eloszlás, energiaeloszlás) hasznosan egészítik ki a hatáskeresztmetszet, ill. hatás­­keresztmetszet-viszony mérések. 27Al, ill. 23Na magokon 14,6 MeV-os neutronokkal létrehozott reakciók hatáskeresztmetszet-viszonyaira, aktivációs módszerrel, <5na/őnp= = 1,64 4 5%, őnp/őny = 128,4 4 12%, ill. 6na/önon = 3,88 4 7% adódott. Statisztikus elméletből különböző nívósűrűség-formulákkal, derékszögű, ill. legömbölyített poten­ciállal számított hatáskeresztmetszet-viszonyoknak a mért adatokkal való össze­­tevéséből az következik, hogy legömbölyített potenciállal nyerhető legjobb egyezés a direkt és compound protonok arányára. A természetes radioaktív a-sugárral keltett neutronforrások közül a 9Be (a, n) 12C atommagfolyamatot kíséri a legintenzívebb neutronemisszió. Sok esetben előnyösebb polóniumot használni a-forrásid, a Ra, ill. a Rn-nál jelentékenyen kisebb intenzitású y-sugárzás, valamint a homogénebb a-energia miatt. A Po—Be neutronforrások energiaspektrumának tanulmányozásával ezért az irodalomban számos dolgozat foglalkozik, és napjainkban sem érdektelen kérdés. Az eredmények egybehangzóan a sugárzás felső határát 11 MeV-ban, az intenzitás maximumát általában 2 és 5 MeV között állapítják meg, de a maximumok száma, helye, az intenzitások aránya között elég nagy eltérés tapasztalható. Kisfelületű Po-preparátum a-sugaraival bombázták a vastag Be réteget. A 9Be (a, n) 12C atom­­magfolyamatot kísérő neutronsugárzás energia szerinti eloszlását a magfizikai emulzióban létrejött visszalökött protonok nyomainak megméréséből a szükséges korrekciók elvégzésével állapították meg. A 12 000-nél több pálya méréséből kapott energiaspektrum három maximumot mutat (1,3; 4,4; 6,9 MeV) és a neutronenergia észlelt felső határa 10,7 MeV. A Po—Be neutronforrásokra vonatkozó, az irodalomból ismeretes eredmények­hez viszonyítva az energia szerinti eloszlásban jelentős eltérés észlelhető. Az eltérés okai: jelen eredmény lényegesen több mérési adatra támaszkodik, továbbá a be­sugárzási geometria különbözősége, ami a kis felületű forrás alkalmazása miatt az észlelésben igen kedvező lehetőséget teremt. Előállítottak az Intézetben egy új atommagfizikai emulziót is, a FORTE P/22-t. A szenzibilizált emulzió leginkább hordozó anyagon (üveg) kerül forgalomba. Az emulziót megfelelő vegyületekkel (triazo-indolizin) kezelni kell, hogy jellemző értékeit stabilizálni lehessen. Különösen fontos ez a kifáradás- (fading-) jelenség miatt. Timollal vagy fenollal védik az emulzió zselatinját a bomlás ellen, glicerin hozzáadásával a teljes kiszáradás ellen, krómtimsó adagolásával pedig az emulzió dermedését, kezelhetőségét könnyítik meg. Az eddig készített rétegvastagság 20— 200 am volt. 21

Next

/
Oldalképek
Tartalom