Aba Iván: Műszaki tudományos kutatás Magyarországon (Budapest, 1965)
A Kohó- és Gépipari Minisztérium intézetei
ui. egy autóbuszba építve — a világon elsőnek — kialakították a mozgó közúti izotóplaboratóriumot. A Járműfejlesztési Intézet műszaki és fizikai dolgozói egymást támogató munkájukkal jelentékeny megbecsülést szereztek maguknak is és az Intézetnek is. A többi között az Intézet igazgatója, Winkler Dezső, és a volt főkonstruktőr, Kovácsházii Ernő Kossuth-díjat, s többen egyéb kormány- és miniszteri kitüntetést kaptak. Járműfejlesztési feladataink a jövőben is nagyok, s ez egyben azt is jelenti, hogy a Járműfejlesztési Intézetre háruló kötelezettségek is tovább növekednek majd. Az eddigi eredmények alapján azonban joggal feltételezhető, hogy ezeknek a feladatoknak az Intézet meg is fog felelni. Forrásmunkák: Az Intézet fennállásának 10-ik évfordulóján elhangzott beszéd. Az 1959., 1960. és 1961., 1962. évi munkaprogramból vett témák. MŰSZERIPARI KUTATÓINTÉZET A számok azt bizonyítják, hogy a műszeripar egyike hazánk leggyorsabban fejlődő iparágainak. A statiszikai adatok csak a mennyiségi változásokat jelzik, nem mutatják azonban a gyártmányok összetételében jelentkező változást, fejlődést. A termelés gyors növekedése, a műszeripar kiemelt iparágként való kezelése ui. egyben azt is jelenti, hogy az üzemek, laboratóriumok, kutatóintézetek egyre korszerűbb műszereket, gyorsabb, pontosabb mérési metodikát követelnek, és az új műszeripari gyártmányok modern gyártástechnológiájának kialakítása is a Műszeripari Kutatóintézet feladata. A Villamos Műszertechnikai Kutatóbizottságból 1950. július 1-én alakult meg a Műszeripari Kutatóintézet. Munkájának első időszakában két különálló laboratóriumból — egy elektronikusból és egy villamosból —, valamint egy külön épületben levő központból állott. Az Intézet 1955-ben önálló épületet kapott, a szétszórtan működő laboratóriumok összeköltözhettek, és ezzel lehetővé vált az intézeti munka jobb megszervezése, tervszerű irányítása, a kitűzött feladatok időbeni teljesítése. A Műszeripari Kutatóintézet alapítása óta hazai és nemzetközi tekintélyt vívott ki magának, rohamosan fejlődik, és ma már az iparág bázisintézetének tekinthető. A fokozott és tervszerű fejlődés nemcsak a kutatási eredményekben jut kifejezésre, hanem az alkalmazottak létszámának növekedésében, a munkahelyek számának megsokszorozódásában is. Érthető tehát, hogy az Intézet jelenlegi épülete máris túlzsúfolt, és a helyszűke korlátokat állít a további indokolt és szükségszerű fejlődés elé. Az Intézetnek megalakulása idejében mindössze két laboratóriuma volt, amelyek egyikében elektromos műszerekkel, a másikban pedig híradástechnikai elektronikus műszerekkel foglalkoztak. Tíz éves munka után az új kutatási területek feltárása, a mind rohamosabban fejlődő technika parancsoló szükségletei miatt új osztályokat kellett lérehozni, és az ipar területén olyan új gyártási ágak alapjait lerakni, amelyek ez ideig nem léteztek. Jelenleg a Műszeripari Kutatóintézet munkája az elektromos, elektronikus, elektromechanikai és pneumatikus-mérő, szabályozó, jelző, ipari-üzemviteli, híradástechnikai, geofizikai, orvosi műszerekre, védelmi relékre, automatikákra és elektromechanikai alkatrészekre terjed ki. 200
