Aba Iván: Műszaki tudományos kutatás Magyarországon (Budapest, 1965)
A Kohó- és Gépipari Minisztérium intézetei
megfelelő kezeléséhez nagy gyakorlatot kívánó anyagvizsgáló műszerek jó kihasználását, és a specialista kutatók tudásának az Intézet és az elektronikai ipar változatos igényeit gyorsan kielégítő érvényesítését. Az iparág és általában az elektronikai iparok jelenlegi és jövőbeni minőségi színvonalának biztosítása, sőt fejlesztése végett az alapanyag-vizsgálatot rövid időn belül komoly mértékben fejleszteni kell. Ennek megvalósítására elsősorban fel kellett mérni iparági szinten a szakemberek és a műszerek terén fennálló jelenlegi helyzetet. A Laboratórium az Intézet súlyponti feladatai közül a félvezető-kutatás érdekében több elvi jelentőségű anyagvizsgálati eljárást dolgozott ki, pl. olyan röntgendiffrakciós eljárást, amelynek segítségével lehetségessé vált germánium egykristályok felületén levő abrazív réteg vastagságának mérése. Értékes megállapításokat tett az oxigénnek és a vízgőznek a tranzisztorok stabilitására való hatásával kapcsolatban. Egy másik jelentős intézeti témakörnek, a fénypor- és fénycsőkutatásnak érdekében eredményesen foglalkozott az ioncserélt víz vizsgálati módszereinek megjavításával a nagy termelési értékű és állandóan fejlődő hazai TV-képcsőgyártás kulcsanyagában, a televíziós fényporokban. A Laboratórium hiánypótló új eljárást dolgozott ki minimális réz- és vasszennyeződések meghatározására. A korszerű, káprázatmentes volfrámszálas izzólámpaburák belső bevonatának előállításához használt titán-oxid-pigmentek vizsgálatára hazánkban elsőízben saját építésű fajlagos felület meghatározó készüléket dolgoztak ki. Az ezzel a készülékkel végzett vizsgálatok lehetővé tették a káprázatmentesizzólámpagyártássorán meglepetésszerűen felmerült technológiai nehézségek kiküszöbölését. Az elektroncsőgyártás stabilizálása végett a technológiai folyamatok tisztázására a gyártási szakemberek kívánságának megfelelően foglalkoztak az elektroncsövek nikkel — alumínium-oxid—volfrám fűtőtestrendszerében lejátszódó fizikaikémiai jelenségek vizsgálatával, továbbá vizsgálták — hazánkban úttörő módon — az alumínium-oxid elektromos vezetőképességét magas hőmérsékleten vákuumban. A volfrámkutatás feladatainak megoldása során az Egyesült Izzó és a Műszaki Fizikai Kutatóintézet óhajára továbbra is részt vettek alapanyag-vizsgálati kutatásban, így pl. tanulmányozták a volfrám-oxid redukciója folyamán lejátszódó fázistranszformációkat, valamint a különféle kristályszerkezetű volfrám-oxidok keletkezésének feltételét, azonkívül számos magas hőmérsékletű tartós folyás (Creep) vizsgálatot végeztek volfrámhuzalokon. Nézzük ezek után az Adócső Laboratórium munkáját. Azért, hogy a hazai rádióadó és TV-adó-hálózat csőellátását teljesen függetlenítsék az importtól, továbbá hogy a baráti államok, különösen a Szovjetunió részére teljesített nagy volumenű rádióállomás-szállítások csőszükségletét fedezni lehessen, létrehozták az önálló magyar adócsőgyártást. Azelőtt ui. főleg csak a nagy teljesítményű adócsövek külföldön vásárolt alkatrészeinek összeszerelésével foglalkoztak. Bár az Intézet megalapítását megelőzően is működött az Adócsőgyárban, ill. elődjében a Magyar Philips Művekben értékes részeredményeket létrehozó laboratórium, önálló, új konstrukciós megoldások, önálló új technológiai megoldások kidolgozására csak a Híradástechnikai Ipari Kutatóintézet Adócső Laboratóriumának fennállása óta került sor. A Híradástechnikai Ipari Kutatóintézet Tomaschek Zoltán és Koncz István vezetése alatt álló laboratóriumában kidolgozott technológiákkal az Adócsőgyár jelentős nemzetközi helyet vívott ki magának, és termelésének nagyobb részét ma is exportálja. Az Intézet működése folytán a rég elavult adócsőtípusokat új gyártmányokkal cserélték fel. Az Adócsőgyár ma olyan típusú csöveket hoz forgalomba, amelyek között sok az 5 évnél nem régebbi konstrukció. Az adó-182
