Aba Iván: Műszaki tudományos kutatás Magyarországon (Budapest, 1965)
A Nehézipari Minisztérium intézetei
ma is aktuális, mivel a természetben állandó verseny folyik az új antibiotikumok és a velük szemben kialakuló rezisztencia között. A vizsgálatokat hazai és külföldi talajmintákból izolált mikroorganizmusokkal végzik, és sikerült a cél érdekében legjobban használható metodikákat kialakítani. Természetesen csak hosszú idő után állapítható meg, hogy ez a munka eredményes-e, és az újnak bizonyuló vegyületek között van-e olyan, amely a farmakológiai vizsgálatokon túlmenően a klinikumban is megállja a helyét. A törzsek termelőképességének vizsgálata már eddig is járt olyan eredménnyel, hogy ismert, forgalomban levő antibiotikumot termelő törzs szelektálása révén független szabadalmat sikerült kidolgozni, és ezáltal közegészségügyi szempontból fontos gyógyszer exportja vált lehetővé. Az ismert antibiotikumok előállítása is számos elvi jelentőségű kutatási témát vet fel. A tenyésztés szintetikus táptalajon bepillantást enged a bioszintetikus munkákba, lehetővé teszi számos olyan összefüggés vizsgálatát, amely legjobban a mikroorganizmusok életműködésével kapcsolatban vizsgálható, de távolabbi általánosításokat is lehetővé tesz. Ezeket a vizsgálatokat dr. Horváth István végzi munkatársaival. Az egyik, az Intézetünkben izolált eredeti, új antibiotikum, a Krotocin szerkezetének vizsgálata dr. Gyimesi -József munkájának eredményeképpen érdekes felépítésű vegyület szerkezetét tárta fel. A szterinek mikrobiológiai átalakításával kapcsolatban dr. Wix György részletesen vizsgálta az oxidációs folyamatok enzimrendszereit, azok indukálhatóságát, ill. akadályozását. Ennek révén sikerült a termelést rontó túloxidációs folyamatokat adalékanyagokkal meggátolni. A szerves preparatív kémia egyik — az utóbbi években legjobban kutatott — területe, a peptidkémia, egyre több aminosav összekapcsolásával nyerhető vegyület előállításával és farmakológiai hatásuk vizsgálatával foglalkozik. Abban az időben — 1955-ben — amikor az Intézet tématervébe a peptidkutatást felvette, még nem volt tisztán látható, milyen gyakorlati perspektíva áll ez előtt a tudományág előtt. 1956-ig megvalósult egy eredeti szintézismód — az aktív nitro-fenil-észter felhasználásával —, megoldódott dr. Bodánszky Miklós és Bajusz Sándor együttműködésével az oxitocin szintézise, és a világon időrendben harmadiknak a Kőbányai Gyógyszerárugyár hozta ki a szintetikus oxitocint, ezt a szülészetben használt fontos gyógyszert. Az elkezdett munka következő célkitűzése a 8 aminosavat tartalmazó oxitocinnal szemben a 24 aminosavat tartalmazó hipophizis hátsó lebeny hormon, az ACTH szintézise volt. Ezt az anyagot is természetes forrásból állították korábban elő, és egyre kiterjedtebben alkalmazták. Remélhető volt, hogy a szintetikus termék minősége a természetes eredetűnél megbízhatóbb lesz. Mivel dr. Bruckner Győző professzor munkássága révén a peptidkémiának nagy hazai tradíciói voltak, az Intézet őt kérte fel egy, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Szeives Kémiai Intézetében, a Kőbányai Gyógyszerárugyárban és az Intézetben egyidejűleg folyó munka koordinálására. Az 1962. évi debreceni Vegyész Kongresszuson ez a kollektíva már 24 aminosavat tartalmazó, biológiailag aktív vegyület előállításáról számolhatott be. Egyidejűleg Bajusz Sándor egyéb antibiotikus, ill. hormonhatású peptideket is előállított. Érdekes munkaterületet jelentett a vérben levő fehérjék kémiai összetételének tanulmányozása, valamint a vér hasznosításának kutatása. I)r. Gerendás Mihály és dr. Bagdy Dániel embervér helyett marha vérből állítottak elő olyan szilárd, kedvező mechanikai tulajdonságú anyagokat, amefyek a sebészetben jól felhasználhatók, így a fibrinszivacs a seb felületén jól tapadó, később felszívódó bevonatot hoz létre. Ezek a készítmények az 1950-es évek elején úttörő jelentőségűek voltak. 124
