Aba Iván: Műszaki tudományos kutatás Magyarországon (Budapest, 1965)
A Nehézipari Minisztérium intézetei
Az elasztáz téma felvételét az Intézet tématervébe az indokolta, hogy a magyar kutatók a dr. Baló József és dr. Bangha Ilona professzorok által felfedezett, elasztolitikus vázfehérjét oldó enzimnek nagy gyógyászati jelentőséget tulajdonítottak. Megoldották az Intézetben üzemi méretű előállítását hasnyálmirigyből, és a tiszta enzim a tüdőgyógyászatban és lokális alkalmazásban hamarosan kedvező eredményeket mutatott. Az anyag szélesebb körű felhasználására vonatkozó kísérletek a klinikumban folyamatban vannak. Dr. Cseh György és Kovács Sándorné az élesztőből előállított poliszaeharidban, a Mannozymban találtak egy olyan specifikus ingeranyagot, amely a szervezet védekezőmechanizmusának aktiválása folytán számos betegség esetén gyógyító hatású. Régen ismeretes a pióca használata vérvétel céljára, ui. a pióca csípése nyomán a vér nem alvad meg. Tájékoztató irodalmi utalások alapján sikerült dr. Bagdy Dánielnek szabadalomképes eljárással a pióca véralvadásgátló-hatóanyagát, a hirudint nagy tisztaságban előállítania. Az Intézet farmakológiai osztályának fejlesztése dr. Borsy József vezetésével lehetővé tette az egyre fokozódó tempójú élet által inkább megkívánt pszichofarmakonok kutatását. Ebbe a csoportba tartoznak a trankvillánsok (nyugtatok) és energetizálók. A mindennapi életben használt minortrankvillánsok a belső feszültség, izgalmi állapot feloldására alkalmasak és állandó orvosi felügyelet nélkül is szedhetők. A majortrankvillánsok már az ideggyógyászat nélkülözhetetlen gyógyszerei, de csak orvosi ellenőrzéssel alkalmazhatók. A minortrankvillánsok vizsgálata szisztematikus preparatív munka eredménye, amelynek során egy, a természetben gyakran előforduló építő kő, a triometoxibenzoesav származékait állították elő. Vargha László professzor és munkatársai ezen a csoporton belül nagyszámú vegyületet készítettek, amelyek között a trimetoxi-benzoil-morfolid, kereskedelmi nevén Trioxazin ma már Magyarországon és külföldön nagy népszerűségre tett szert. Ezt az eredményt az utóbbi évek hazai gyógyszerkutatásának kiemelkedő eseményeként könyvelhetjük el. Dr. Toldy Lajos az előbb említett elv alkahnazásával a trimetoxi-benzoilcsoport bevitelével a majortrankvillánsok körében is eredeti új gyógyszert állított elő Frenolon néven, amely az eddig forgalomban levőkkel szemben számos előnyt mutatott, így a terápiás indexe legkedvezőbb a trankvilizáló hatású fentiazinok között. A gümőkór jelentősége az utóbbi években alkalmazott gyógyszeres kezelés folytán csökkent, azonban a rezisztencia kialakulása következtében még mindig indokolt új, hatásos készítmények forgalomba hozatala. Az Intézetben előállított és dr. Ivanovics György professzor által megvizsgált alkil-tiokarbonil-aminosavak új irányt képviselnek az irodalomban. Eddig a készítmény kellemetlen szaga miatt klinikai alkalmazásra nem kerülhetett, de a felismerés érdekes és esetleg további eredmények szülője lehet. Az előző összeállítás ízelítőt kívánt csak adni arról a sokoldalú kutatótevékenységtől, ami az Intézetben folyik. A gyógyszeripar termelési értékének egyre nagyobb százalékát reprezentálják azok a készítmények, amelyeket az Intézet munkájának eredményeképpen gyártanak. A gyógyszeripari termelés tervezett nagyarányú fejlesztése természetesen megkívánja a nagy volumenű kutatómunkát. A jövőben a gyárak, egyetemi és akadémiai intézetek dolgozói is egyre jobban kiveszik a részüket ebből a munkából. Az eddigi eredményei alapján azonban a fejlesztés egyik alappillérének a Gyógyszeripari Kutatóintézet tekinthető. 125
