Aba Iván: Műszaki tudományos kutatás Magyarországon (Budapest, 1965)

A Nehézipari Minisztérium intézetei

Az Antibiotikum Főosztály épülete

sát, a szerelési utasítások kialakítását eredményezte. Az üzemi problémákhoz hasonlóan, új feladatokat kellett megoldaniok a laboratóriumi kísérleti eszközök kidolgozásában a mikrobiológusoknak is. Ebben a munkában dr. Lovrekovich István szerzett igen nagy érdemeket. A kívülálló részére érthetetlen apró részproblémák megoldása gyakran hónapokig tartó kimerítő munka eredményeképpen adódott. A hatóanyag izolálása során a vegyészeknek nagy hígításban jelenlevő antibiotikumok kinyerését és megtisztítását kellett megoldaniok, valamint a fermentáció követésére új analitikai eljárásokat kidolgozniok.

Időközben külföldi közlések alapján ismertté vált, hogy a gyógyszeripar egyik legnagyobb perspektívájú új ága, a szteroid hormonok gyártása terén is sor kerül mikrobiológiai módszerek alkalmazására. A fermentációs iparnak a gyógyszeripar egyre több ágával összefonódó szoros kapcsolata a kezdeti eredmények után indokolttá tette a KOBIKULA egyesítését a Gyógyszeripari Kutatóintézettel, amire 1952-ben került sor.

A Gyógyszeripari Kutatóintézet 1950. jan. 1-én alakult meg dr. Bele Dénes igazgató vezetésével; a későbbiekben dr. Gerecs Árpád, 1956-ban dr. Bognár Bezső, végül 1957-ben dr. Vargha László kaptak megbízást az Intézet vezetésére.

A kutatólaboratóriumokat átmenetileg gyárakban helyezték el, ahol helyileg különválasztották a gyári és intézeti részlegeket. A kutatógárdát elsősorban a gyógyszergyárak tapasztalt munkatársaiból szervezték. Ez lehetővé tette a komoly szakmai gyakorlatú és értékes gyógyszeripari kutatószemléletű kollektíva kialakítását. \ égleges elhelyezést először az Intézet kísérleti üzeme kapott a Szabadságharcosok útja 47—49-ben, a Chinoin gyár közvetlen szomszédságában. Ugyanitt egy régi épület adott szállást az Intézet Igazgatóságának is. 1952-ben a Rottenbiller \i. 26. sz. épületbe költözött az Intézet igazgatósága, valamint a korábban

118