Aba Iván: Műszaki tudományos kutatás Magyarországon (Budapest, 1965)
A Nehézipari Minisztérium intézetei
a Kőbányai Gyógyszerárugyárban és az Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyárban levő részleg. Az Intézetnek azonban így is négy telephelye volt. Az ideiglenesnek szánt elhelyezés valóban nem felelt meg annak, amit a hazai gyógyszeripari kutatás méltán megérdemel. A főhatóságok támogatása folytán 1959- ben megindult építkezés eredményeképpen 1961-ben elkészült az Intézet állatháza, 1962-ben beköltözhetővé vált az Antibiotikum Főosztály új épülete, 1964-ben befejeződik a székház végleges beruházása. A kutatóintézet felépítése a világszerte klasszikussá vált irányzatoknak igyekezett megfelelő mértékben eleget tenni. A legnagyobb kapacitást a szerves preparatív munkának szentelte, ezenkívül a növényi és állati eredetű, nyersanyagok feldolgozásának kutatására irányuló munkát tette lehetővé. Előbbihez csatlakoznak a farmakológiai és analitikai osztályok, kísérleti üzemek, továbbá az orvostudományi osztály és könyvtár. A KÖBIKULA-val való egyesülés után természetesen az osztályok száma növekedett mikrobiológiai, preparatív, valamint fermentációs kísérleti üzemmel. Az Intézet alapítólevelében kitűzött célnak megfelelően az első évek főfeladata az volt, hogy a magyar gyógyszeriparnak a háborús évek izoláltsága folytán bekövetkezett lemaradását behozzák. Ez a munka azonban korántsem jelentett egyszerű utánzást. A megvalósítandó technológiáknak korszerűeknek, gazdaságosaknak kellett lenniük, és az export lehetőségének biztosítása érdekében szükségessé vált szabadalomképes, független eljárások kidolgozása. Az egyes metodikai és technológiai részletek ismertetése nélkül az alábbiakban adjuk meg a főleg reprodukciós jellegű témákat: Az 1949-ben az USA-ban szabadalmazott kloramfenikol mielőbbi hazai megvalósítása indokoltnak látszott és várható volt, hogy eziránt a szintetikus, széles spektrumú antibiotikum iránt világszerte élénk kereslet fog megnyilvánulni. Az Antibiotikum Főosztály kémiai laboratóriuma 119
