Várkonyi Endre: A magyar címer útja (Budapest, 1957)
náló ellenforradalmárok már november első napjaiban elkezdték uszításukat a testvéri román nép ellen, s nem rajtuk múlt, hogy a végre létrejött jóviszony nem változott újra ellenségeskedéssé.) Az újnak és a haladó réginek összekapcsolására kitűnő példa a Bolgár Népköztársaság címere (32. ábra). Ennek közepén látható az ugró oroszlán, Bulgária sokévszázados címere, fölötte pedig a szocializmus táborához tartozást jelentő ötágú vörös csillag. A búzakoszorún fehérzöld-piros színű szalag fut át, köztudomású, hogy Bulgária nemzeti színei azonosak a mieinkkel, csak más sorrendben. A címer alján egy dátum: 9. IX. 1944, vagyis 1944 szeptember 9-e, az a nap, amelyen a szovjet csapatok Románia felől átlépték a bolgár határt, s ugyanakkor Szófiában a bolgár nép legjobbjai megindították a felkelést a német és hazai fasiszták ellen — a bolgár szabadság ünnepnapja. A másik három európai népi demokrácia — az albán, a lengyel és a csehszlovák — szántén megtartotta a népek régi címerét, azzal az eltéréssel, hogy az Albán Népköztársaságnál a fekete kétfejű sas köralakú címer közepén van, fölötte a vörös csillag, alatta pedig 1944 május 24, az albán nemzeti antifasiszta felkelés kezdetének időpontja (33. ábra). Szocializmust építő ország a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság is. Ennek megfelelőén alakította át címerét és zászlaját. Az utóbbi annyiban módosult, hogy a kékfehér-piros zászló közepére arany szegélyű, ötágú vörös csillag került. A vörös csillag látható a jugoszláv címer tetején is, aliatta, a búzakoszorú övezte mezőben öt fáklya egybeolvadó tüze: az antifasiszta felkelés jelképe. Az alsó szalagban látható dátum pedig a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság megalakulásának időpontja: 1943 november 29 (34. ábra). 60
