Mádi Csaba: Licenc és know-how. A szellemi termékek nemzetközi forgalma (Budapest, 1976)

II. fejezet. A műszaki-tudományos ismeretek nemzetközi áramlása - 2. Alapfogalmak

2. Alapfogalmak37 2.1. Találmány és know-how A műszaki alkotások színvonalukat tekintve alapvetően két csoportba sorolhatók. Az egyik csoportba azok az alko­tások, ismeretek tartoznak, amelyek már ismert elvek, meg­oldások, információk felhasználásával készülnek, egyszóval rutinszerű szakmai tevékenység révén jönnek létre. A mű­szaki tevékenység döntő része ilyen jellegűnek minősíthető: a nemzetközi forgalomban a rutinszerű ismeretek átadása elsősorban a nagy fejlettségbeli színvonalkülönbséget fel­mutató országok, országcsoportok között játszik jelentős sze­repet. A másik csoportba azok a műszaki alkotások sorolhatók, amelyek létrehozásához az átlagos ismeretek vagy azok ha­gyományos kombinációi már nem elegendőek. Ebben a cso­portban helyezhető el a találmány és a know—how fogalma. A találmány lényegét tekintve olyan műszaki alkotásnak minősül, amely a szakértő köteles tudását meghaladó, az általános műszaki ismeretektől eltérő, azoknál „magasabb rendű”, új felismeréseken alapul. A találmányok csoportján belül különíthetők el azok a műszaki alkotások, amelyek szabadalmaztathatok: az egyes országok szabadalmi törvé­nyei meghatározzák a szabadalmat minősítő tulajdonságo­kat, kellékeket, amelyek megléte esetén a szabadalom tulaj­donosát különleges jogi védelemben részesítik. A magyar szabadalmi törvény szerint azok a találmányok szabadal­maztathatok, amelyek az újdonság, haladó jelleg, műszaki jelleg és gyakorlati alkalmazhatóság együttes kritériumai­nak megfelelnek. A szabadalom olyan kizárólagos jog, amely a szabadalmasnak módot nyújt arra, hogy a szabadalom tár-37 Gazda—Kövesdi—Vida: Találmányok, szabadalmak. A BME To­vábbképző Intézete számára írott jegyzet alapján (4805. sz.), Buda­pest, 1972. 57

Next

/
Oldalképek
Tartalom