Mádi Csaba: Licenc és know-how. A szellemi termékek nemzetközi forgalma (Budapest, 1976)

I. fejezet. A műszaki-tudományos ismeretek jelentősége és a kutatási ráfordítások alakulása - 4. A tudományos kutatásra és fejlesztésre (K+F) fordított eszközök

sem képes a műszaki kultúra minden szférájában csak saját erejére támaszkodva lépést tartani a fejlődéssel. Az autarkiára való törekvés ésszerűtlen, csak óriási és elviselhetetlen költségráfordítás mellett valósítható meg. Még a legnagyobb és legfejlettebb országok (USA, Szovjetunió) esetében sem lehetséges ez, illetve ha valamely ország erre kényszerülne (pl. embargó miatt), úgy ez az egész szellemitermék-világpiacot szegényebbé tenné, és a realizálható előnyök skálája szűkebbé válna.

Továbbá, az ország műszaki színvonalát emelő hazai K-f-F ráfordítások mellett szól az ország fizetési mérlegére gyakorolt hatás is. Ez a hatás sokféle áttételen keresztül jelentkezhet, elsősorban azáltal, hogy a megfelelő hatékonyságú és megfelelő iparágba, termékbe fektetett szellemi ráfordítások a termékek színvonalának emelését jelentik, és ez a világpiaci versenyben előnyöket jelenthet. A világpiacon már bevezetett termékek, termékcsaládok esetében pedig már éppen az exporttevékenység fokozása motiválja a szóban forgó termék továbbfejlesztését (pl. számítógépek, járművek stb.). A fizetési mérlegre gyakorolt pozitív hatás — még ha az esetleges importszükségletet is figyelembe vesszük — komoly és számottevő lehet.

Más oldalról, a tágabb értelemben kezelt, haladást előmozdító ráfordítások eredményeként a valamilyen formában testet öltött, valamint az emberek szakértelmében, tudásában felhalmozódott szellemi ismeretek szintén pozitívan kamatoztathatók. Itt tulajdonképpen olyan árualap megteremtéséről és folyamatos újratermeléséről van szó, amelynek elemei (szakemberek, műszaki ismeretek, dokumentációk, eljárások, technológiák stb.) önállóan vagy együttesen nemzetközi forgalom tárgyát képezhetik.

Ezt az érvet csak látszólag gyengítheti az az ellenvetés, hogy a szellemi eredmények termelésében élenjáró országok nemzetközi fizetési mérlege nem feltétlenül mindig pozitív (lásd például az USA-t) és hogy a kutatásra, fejlesztésre for29