Haiman György (szerk.): Kner Imre emléke 1890-1990 (Békéscsaba–Gyomaendrőd, 1990)
Rényi Péter: A reformer
diszkriminációnak a cég munkájára gyakorolt hatásáról mond. Amely hatás persze már 1920-tól, a Tanácsköztársaság megbuktatásától kezdve elég érezhetően érvényesült, de a zsidótörvények idején egyre veszettebb formákat öltött. Knerék esetén ez üzleti kérdés is volt; „Már húsz esztendeje zsidózik ellenünk a konkurencia” - írja Kner Imre 1940-ben. A közigazgatási nyomtatványok példásan gyors előállítása, kiváló minősége, a nyomda kiemelkedő szolgáltatásai, azoknak szüntelen továbbfejlesztése az ő esetükben egyfajta politikai küzdelmet is jelentett, a harmincas évek vége felé különösképpen. „Ha ezt fenn nem tudnánk tartani, sőt egyre javítani, mi lett volna velünk?”-teszi fel a kérdést Kner Imre, aki egyáltalán nem osztja Fülepnek a közigazgatási tevékenységüket a viszonyok szégyeneként kezelő álláspontját. Sőt. 1940-ben azt írja a többi között: „Egyszerűn írtairól, hogy nekem »közigazgatási marhaságokkal« kell foglalkoznom. Hát — mint minden egyéb - ez sem egyszerű kérdés. És engem most már, hogy beledolgoztam magam, érdekel is. Higyje el, egy egészséges, jól működő, a nemzeti léleknek, karakternek és az adottságoknak megfelelő szervezet döntő jelentőségű egy nép fejlődése szempontjából, és ennek a szervezetnek a külső megjelenési formája mégiscsak a közigazgatás. ” De ez csak az ügy egyik oldala, nem kevésbé fontos Kner Imrének a másik - s nemcsak, sőt egyre kevésbé az anyagiak miatt —: a harc a megrendelőkért a cég presztízsének védelmében a pogromlovagokkal szemben. Hiszen ezek a megrendelők nem kevesebbet jelentenek, mint magát a közigazgatást, sok ezer községi jegyzőt. Ha Kner Imre nem is fogalmazza ezt meg, kihallatszik a leveleiből is: többről van szó, mint a vevők megtartásáról, az erőfeszítés a minőségért, a jó kiszolgálásért része az élethalálharcnak a fasizmussal! íme egy példa: „Ami már most bennünket illet, azon a területen, amelyen dolgozunk, szinte intézménnyé fejlődtünk, s rengeteg apróság van, amit csak mi tudunk szállítani, s ezt persze csak 53
