Haiman György: A Kner család és a magyar könyvművészet 1882-1944 (Budapest–Gyoma, 1979)
Knerék és a könyv
ötlő, a könyvdíszítés minőségében néhány évvel később áll be az igazi fordulat. 1911-ben jelenik meg Erdős Renée János tanítvány című színjátéka. Kner Imre ezt a könyvet tartotta első modern kísérletének. A szöveg különböző hosszúságú sorainak ellensúlyozására vörös vonalkeretbe helyezte az oldalakat. Az elegáns elrendezés, a tiszta nyomtatás, az anyagok ízléses megválasztása máig is méltánylásra érdemessé teszi e könyv kvalitásait. ,,A géppel gyártott könyv ’ gondolatához fűződnek Knerék kísérletei a kiadói kötéstípusok kialakítására. 1913-ban Antal Sándor Jörru történetét s még két könyvet adnak ki az Örkényi István által tervezett Kner-vászonba kötve (33. kép). A magyaros díszek ismétlődésével komponált színes mintát valamelyik textilgyárban nyomatták, a könyv tábla- és gerincfeliratát egybefüggő címkére tették. Valószínűleg a háborús anyaghiány vetett véget e figyelemre méltó kezdeményezésnek. A következő években folytatódik a tisztán betűből felépített könyvek kiadása. 1914-15-ben Lányi Sarolta A távozó, 1916-ban Balázs Béla Tristan hajóján című verseskötete jelenik meg Kner Imre rajzolt betűs címlapjával. 1910 körül kezdenek illusztrált, rajzolt elemekkel díszített könyveket kiadni. 1909-ben Garay Ákos illusztrálja Gajdács Pál Simony i József, a híres óbester című népies énekét. Garay a magyar lovasok, huszárok és parasztfigurák rajzolója. Azt hiszem, a Borsszem Jankó legendás Kagál-társaságában ismerkedett meg Kner Izidorral és csatlakozott Knerék gárdájához. A következő évben Jankó Jánossal együtt szerepelnek a Mokány Berci* sok-sok rajzával. 1910-ben illusztrál először Geiger Richárd Kner éknek*, s hoszszú éveken át ő a vállalat legtermékenyebb munkatársa. (1911-ben huszonnégy új meghívótervvel vesz részt a Röpke Lapokban, s 1930-ban, amikor az összes régi tervek kikoptak, ő az egyetlen, Garay Ákos illusztrációja Gajdács Pál Simányi óbesteréhez, 1909 Mokány Berci, a századforduló híres vicclapfigurája; Jankó János rajza Ágai Ha’sszólljék! című kötetéből, 1910 ELSÓ FELVONÁS János ö el anyám. Mint ahogy el az Isten aki öt küldte. Nem lehet, hogy én. élő ember húsból, vérből való. így erezzem jelenlétét egy holtnak Ha halott volna, félnék tőle. nem mernem hívni! óh félelmetes egy halott1 De én érzem ót magam körül. Maria A lelke itt maradt naiad Janos, mert nagyon szeretett, mert te voltál az ó legkedvesebbje s mert az utolsó vacsorán fejed a keblén nyugodott. Ne mondd, ne mondd — Nem bírom el most — látom a szemet, hallom a hangját, érzem a kezét a fejemen Maria A te szőke hajad, amely valladat en. volt az ó enyhülete mikor elfáradod — nagyon szeretett teged Janos Szeretett s most is szeret — mi tartana eletben, ha nem az ó szerelme s a tudat hogy él? BALÁZSBÉLA TRISTAN HAJÓJÁN ◄ Kner Imre betűrajzos borítóterve Balázs verskötetéhez ◄ ◄ Az egyszerűsödés és a szöveg funkcióinak érvényesítése jellemzi ezt az 1911-es tipográfiát. Kner Imre terve. Erdős Renée: János tanítvány 19
