Gajdos Gusztáv: Kempelen Farkas, Ganz Ábrahám - Magyar feltalálók, találmányok (Budapest, 1997)

KEMPELEN FARKAS, A ZSENIÁLIS FELTALÁLÓ

Kempelen Farkas II. József császárhoz 1788-ban benyújtott szabadalma szerint készült gőzturbina modellje (az Országos Műszaki Múzeum gyűjteményének darabja)

Buda vízellátásának javítására vízemelőt tervezett két szivattyúval. A Duna partján fúrt kutakból a mai Várbazár elején felállított lóhajtásos szivattyúk húzták fel a vizet. Kempelen megszerkesztette a gőzturbina ősét, és 1788-ban benyújtotta találmányát II. József császárhoz szabadalmaztatás céljából. Az e konstrukciónak megfelelő modell az Országos Műszaki Múzeum gyűjteményében található. Elkészítette továbbá a Száva-Adriacsatorna tervét, részt vett Buda várának építkezésében. Tervei alapján készült el a budai Várszínház, ahol hazai színpadon elsőként hangzott el magyar szó 1790. október 25-én. 1800-ban itt adott hangversenyt Ludwig von Beethoven.

Kempelen sokoldalúságát, fantáziáját, polihisztori vénáját bizonyította három kiemelkedő, a következőkben részletesebben tárgyalt alkotása-, az 1769-ben fél év alatt elkészített és rövidesen egész Európa által megcsodált „automatája”, a sakkozó basa-, az 1779-ben megszerkesztett, domború betűs írógép, majd a kézi szedő- és nyomtatógépe, amelyet egy vak bécsi lány, Paradis Mária részére készített; továbbá az 1790-ben összeállított, több mint húsz évi munkával tökéletesített „ beszélőgép-6-