Gajdos Gusztáv: Kempelen Farkas, Ganz Ábrahám - Magyar feltalálók, találmányok (Budapest, 1997)
A SAKKOZÓ TÖRÖK 1769-ben Mária Terézia császárnő fél évre szabadságolta a 35 éves Kempelen Farkast, a temesvári kormánybiztost, hogy egy „non plus ultra”, felülmúlhatatlan játékot, szórakoztató „automatát' készítsen az udvar részére. E szerkezetnek az addig ismert mozgó, zenélő bábukat kellett túlszárnyalnia. Kempelen időre teljesítette a császámő kívánságát. Mesteri művét, a sakkozó basát a császári pár előtt mutatta be Bécsben, ámulatba ejtve a jelenlévőket. A rövidesen világhírűvé lett sakkozógép az akkori mechanikai szerkezetek remeke volt, s ez idő tájt egész Európát lázban tartotta. Az „automata” szerkezetének, mozgatórugójának felhúzása után mindig a török bábu kezdte a játékot. A basa párnán pihentetett bal kezét felemelve sakkozott, amelyet valószínűleg a gép asztalában (150x66x117 cm méretű zárt szerkezet) rejtőzködő ember vezérelt, mozgatott. Kempelen valójában megalkotta az első manipulátort, amely bonyolult mechanikai és optikai szerkezet útján, az ember, az emberi agy parancsára működött. Nem is a sakkozó ember elbújtatása volt a technikai bravúr, hanem a pantográf2 segítségével áttételezett, az asztal belsejéből pontosan mozgatható szerkezet és a periszkóphoz hasonló optikai kivetítőrendszer. A bábu feje az ellenfél minden lépésére megmozdult és körültekintett a táblán. A mechanizmus a mozgást három irányban tette lehetővé, a 64 négyzet bármelyikének közepére pontosan leeresztette a bábu kezét, illetve felemelte az adott sakkfigurát. Az ellenfél rossz lépésére a bábu a fejét rázta. Ha az ellenfélnek sakkot adott, akkor kettőt bólintott, ha viszont mattot, akkor hármat biccentett. Kempelen a sakkozó törökkel felülmúlta az akkori ösz-2 Pantográf: gólyaorr; rajzok, ábrák tetszés szerinti nagyságban való másolására szolgáló műszer.-7-KEMPELEN FARKAS, A ZSENIÁLIS FELTALÁLÓ
