Gajdos Gusztáv: Kempelen Farkas, Ganz Ábrahám - Magyar feltalálók, találmányok (Budapest, 1997)

pályafutását fiatalon kezdte. Mária Terézia törvénykönyvét rövid idő alatt, magas színvonalon fordította latinról németre, ezért az ifjú Kempelent személyesen mutatták be az uralkodónak, s így közéleti, tudományos tevékenysége jól indult. Előbb az udvari kamara fogalmazója (a pozsonyi polgármester fizetésének kétszereséért), majd tanácsosa, 25 évesen pedig a magyarországi sóbányák igazgatója lett.

Kempelen rövidesen tanúbizonyságát adta szervezői és mérnöki talentumának. 1768- 1771 között mint a Bánát telepítési kormánybiztosa 37 000 családot telepített le a néptelenné vált területeken, ahol faluközösségeket szervezeti. A telepesek típusházait maga tervezte. Meghonosította a Délvidéken a lentermelést, és selyemgyárakat is létesített. Az eredmények láttán és Kempelen személyes közbenjárása után Mária Terézia a határőrvidéket végül visszacsatolta Magyarországhoz.

1773-ban Kempelen megalapította Pozsonyban hazánk első zálogházát, amely az uzsorások ellen (contra usurarios) létesült.

Kempelen minden akadályt leküzdött, pénzt is biztosított céljai elérésére. II. Józsefet meggyőzve megszervezte és 1776-ban irányította a nagyszombati egyetem átköltöztetését Buda várába.

A rövidesen „boszorkánymester” hírébe kevert Kempelen tervei alapján készültek el a Pozsony várának vízszükségletét kielégítő vízmerítő gépek és kútszerkezet, a pozsonyi hajóhíd, a schönbrunni császári palota szökőkútjai és a szabadalma szerinti látványos vízesés e parkban.

1774-ben egy különleges, mozgatható ágyat szerkesztett a himlőből lábadozó Mária Terézia részére. Az 1777. év újabb találmánya a gőzkondenzátorral tervezett gőzgép volt. Első gőzgépét a bécsi Stubentornál állították össze. E gépet később a magyarországi Ferenc-csatorna építéséhez is használták.-5-KEMPELEN FARKAS, A ZSENIÁLIS FELTALÁLÓ