Gajdos Gusztáv: Kempelen Farkas, Ganz Ábrahám - Magyar feltalálók, találmányok (Budapest, 1997)

Nemzeti Újság szerzője szerint „szép, szép, ám semmiféle ha­szonnal nem jár ez a találmány, szemfényvesztés és dicsvágy jellemzi”. Faber 1862-ben mu­tatta be alkotását Pesten, a Ter­mészettudományi Társulat szakgyűlésén. A Vasárnapi Új­ság véleménye ekkor már mér­téktartóbb volt, mivel arról írt, hogy a találmány fennállása óta kevés támogatást, annál több gáncsot kapott. Megjegyzendő, hogy a Kem­­pelen-féle mechanikus beszé­lőgépnek „pontos mása” volt az 1939-es New York-i és San Franciscó-i Világkiállításon be­mutatott modern beszélőgép, amelyet elektromos rezgőkö­rökkel építettek meg. Írógép, szedő-ÉS NYOMTATÓGÉP VAKOKNAK Kempelen Farkas újabb talál­mánya segítségével, a világon elsőként, megtanította írni-ol­vasni a vak énekesnőt, Paradis Mária Teréziát, egy osztrák ud­vari tanácsos leányát, Mária Te­rézia császárnő keresztlányát. A 19 éves művésznő 1778 vé­gén először az írás-olvasás ele­meit tanulta meg Kempelentől, majd kéregpapírból kivágott betűkből latin szavakat állított össze. Paradis Mária volt az el­ső vak ember, aki domború be­tűk tapintásával ismerte meg az ábécét, majd a mai olvasó­táblához hasonló készüléken szavakat, mondatokat képzett a domború betűkből. Kempelen 1779-ben egy újabb találmányt, domború be­tűs írógépet szerkesztett Paradis Mária részére. Ezenkívül telje­sen berendezett kézinyomdát, szedő- és nyomtatógépet készí­tett és ajándékozott a vak lány­nak, s megtanította használa­tukra. Paradis Mária 1779. jú­nius 15-i, e gépekkel Kem­­pelennek írott, az oktatást meg­köszönő levele teljes terjede­lemben megjelent a Press­­burgerZeitungban. Az utókor­ra maradt Paradis Mária 1779--17-KEMPELEN FARKAS, A ZSENIÁLIS FELTALÁLÓ

Next

/
Oldalképek
Tartalom