Gajdos Gusztáv: Kempelen Farkas, Ganz Ábrahám - Magyar feltalálók, találmányok (Budapest, 1997)
KEMPELEN FARKAS, A ZSENIÁLIS FELTALÁLÓ sággal készítette el. A non plus ultra sakkautomata valóban az akkori technikai lehetőségek csúcsát jelentette. Kempelen azonban a sakkgépet csak gyerekjátéknak, mechanikai tréfának tartotta, amely az udvar mulattatására, a korabeli zenélő, mozgó automaták túlteljesítésére való volt. A sakkozógép sikerére jellemző, hogy Kempelen halála után 50 évvel Amerikában, a Philadelphiai Panoptikumban állították ki, ahol 1854-ben tűzvész pusztította el. A bábuval való találkozásáról, 1836-os élményéről Edgar Allan Poe is beszámolt egy hosszabb írásában. A BESZÉLŐGÉP Kempelen Farkas már 1769- ben megkezdte másik nagy alkotása, az izomerővel, kézzel működtetett beszélőgép elméleti, majd gyakorlati kidolgozását. 1782-ben volt Bécsben, a császári udvarban a sakkozó basa második bemutatója, és a sokéves munkával majdnem tökéletessé fejlesztett beszélőgép főpróbája. A beszélőgép legnagyobb teljesítménye a következő mondat volt: „Venez, Madame, avec moi a Paris!” (Asszonyom, jöjjön velem Párizsba!). Ezt követően Kempelen, két különleges szerkezetével, II. József engedélyével és támogatásával európai körutat tett (Párizs, London, Lipcse, Drezda, Berlin és jónéhány más város). Kempelen a beszélőgéppel új korszakot, az ember-gép kapcsolat korát nyitotta meg. Ő maga a beszélőgépet tartotta igazi nagy alkotásának, amelyet viszont a közönség alig méltatott figyelemre. A sokévi tudományos kísérleteken, eredményeken alapuló beszélőgépet csak néhány kíváncsi ember nézte meg, a hitetlenkedő újságírók pedig egyenesen hasbeszéléssel gyanúsították Kempelent. A sakkozó basának, a különleges és misztikus szerkezetnek viszont viharos sikere volt.- 10-
