Gajdos Gusztáv: Kempelen Farkas, Ganz Ábrahám - Magyar feltalálók, találmányok (Budapest, 1997)

Az igen nags’ feltűnést keltett európai körutazás után, 1^86-ban II. József kinevezte Kempelen Farkast valóságos udvari tanácsossá a magyar és erdélyi kancelláriához.

l~90-ben a világon elsőként megszólalt a továbbfejlesztett. valóban beszélőgép. 1791-ben, Bécsben jelent meg német és francia nyelven Kempelen legjelentősebb tudományos munkája. Mechanismus der menschlichen Sprache nebst der Beschreibung seiner sprechender Maschine című könyve. amely a beszéd mechanizmusával és a beszélőgép ismertetésével foglalkozott. E könyvben például összefoglalta a magán- és a mássalhangzók képzése között felfedezett különbséget. továbbá a kemény és lágy mássalhangzók kiejtésekor tapasztalható eltéréseket.

A könyv I. táblája Kempelen rajzaival, rézkarcaival, a beszélőgéppel folytatott első kísérletet mutatta, amely szerint a fújtató összenyomására a síp megszólalt. Ezen. s a további kéfPsífMM* *»* *f**cíet

L L we&dKx.

SScf&anífmug

* f t

mcníAliAtn ©pr«d>f

má* Két

feiacr fr; c 41 ■ fc c i

Waft bine.

** 5CCVS fofcna.rít.

Siti,

tan?

Kempelen könyve a beszéd mechanizmusáról és a beszélőgépről

pékén is látható az emberi gégefő. illen e annak emelkedése egyes hangok (pl. e. i hang) kiejtésekor. Más tábla a mozgékony alsó állkapocs, az ajkak és száj üreg. a fogak és nyelv szerepét szemléltette a beszéd során. A X. táblán öszszegezte Kempelen a magánhangzók képzésének eltéréseit. Lerajzolta a b és d hangok kiejtésére szolgáló szerkezetet, s annak az ajkat, a nyelvet, a szájüreget utánzó részeit. A XV. táblán igen jól szemléltette a-11-KEMPELEN FARKAS, A ZSENIÁLIS FELTALÁLÓ