Almay György - Bognár Istvánné - Séthy Imre: Iparjogvédelem. Kézirat - Mérnöki Továbbképző Intézet előadássorozatából 4251. (Budapest, 1964)
Szabadalmi anyagi és eljárási jog
jogokat pl. előhasználati jogot vajy szabadalmat ne szerezhessenek. A londoni szöveg szerint sem akadályozzák az elsőbbségi határidőn belül bekövetkezett események a szabadalom megadását, de a harmadik személyek jogszerzésének lehetőségét már kizárja, és megsemmisítési jogalapot nyújtanak a harmadik személyek szabadalmával szemben. A londoni szöveg továbbá eltérően a hágai szövegtől lehetővé teszi ugyanazon bejelentésben több elsőbbségi nap igénylését. Ez azt jelenti, hogy egy uniós bejelentésbe foglalható több hazai bejelentés tárgya. Harmadik eltérés, hogy a londcni szöveg biztositja a feltalálónak azt a jogát, hogy őt, mint feltalálót a szabadalmi okmányban feltüntessék. Az egyezmények sarkalatos tétele egyébként az egyenlő elbánás elve, amelynek értelmében a hazai bejelentővel egyenlő jogok illetik meg az unióhoz tartozó többi államok joghatósága alá tartozókat. A londoni egyezmény egyes cikkei közül az 1. az ipari tulajdon tárgyát és az ipari tulajdon kifejezésének értelmezését tartalmazza. A 2. cikk az^éjgyenlő elbánás elvéről szól, a 3. cikk rögziti, hogy az egyezmény az Unión kívüli országok állampolgárai közül kire vonatkozik. A 4. cikk arról szól, hogy harmadik személyek az elsőbbségi határidő alatt jogokat nem szerezhetnek. Szól ez a cikk továbbá arról is, hogy a későbbi bejelentésben nemcsak a származási országban igényelt megoldás képezheti oltalom tárgyát. Ugyanezen cikkben van szó a feltaláló megnevezéséről. Az 5. cikk a díjfizetéseknél a türelmi időről szól. A 4. -10. - cikkek védjegyekről intézkednek, a 11. cikk a kiállítási elsőbbségről és a 12. cikk arról szól, hogy az ipari tulajdon védelme céljából az Unió egyes államaiban külön hatóságot kell létrehozni, mely a bejelentés központi szerve.- 41 -
