Almay György - Bognár Istvánné - Séthy Imre: Iparjogvédelem. Kézirat - Mérnöki Továbbképző Intézet előadássorozatából 4251. (Budapest, 1964)

Szabadalmi anyagi és eljárási jog

A FONTOSABB ÉRVÉNYBEN LEVŐ SZABADALMI JOGSZABÁLYOK HATÁLYOS SZÖVEGE /A 83. oldal után kivonatos/

1895 évi XXXVII. törvény a találmányi szabadalmakról

I. Fejezet

A szabadalmak tárgya

•

1. §. Szabadalmazható minden haladást jelentő uj találmány, mely iparilag értékesíthető'. (1949:8. tvr. 2. §-a szerint.)

2. §. Szabadalom nem engedélyezhető oly találmányra:

1. melynek gyakorlatbavétele törvénnyel, rendelettel vagy a közerkölcsiséggel ellenkezik;

2. melyet honvédelem vagy hadviselés szempontjából a Találmányok Értékesítését Engedélyező Bizottság fontosnak talál és ezért a szabadalmi eljárás megindítását nem engedélyezi, (220/1949. Korm. rend.

1. §.f. pont és 9. §. (2)bek,)

3. tudományos tantételekre és elvekre, mint ilyenekre;

4. emberi és állati élelmezésre szolgáló cikkekre, gyógyszerekre és oly tárgyakra, amelyek vegyi utón állíttatnak elő; ezek előállításánál alkalmazandó eljárás azonban szabadalmazható.

3. §. Nem tekintendő újnak a találmány, ha az bejelentés idejében:

1. közzétett nyomzatványok vagy egyéb sokszorosítások utján már annyira ismeretessé vált, hogy szakértők által használható volt;

2. nyilvános gyakorlatba-vétel vagy kiállítás utján oly ismeretessé vált, hogy a szakértők által használhatása lehetségessé vált;

3. már szabadalom tárgyát képezte.

A találmány közzététel vagy gyakorlatbavétel dacára újnak tekintendő, ha utolsó gyakorlatba-vétele vagy közzététele óta a találmány bejelentéséig 100 év már eltelt.

Az, hogy a külföldön megjelent hivatalos hirdetés, a szabadalom újdonságát mennyiben szünteti meg, a külállamokkal kötött szerződések szerint ítélendő meg (16. §).

4. §. Két vagy több egymástól különböző találmány csak akkor foglalható egy szabadalomba, ha a találmányok egy és ugyanazon tárgyra, mint ennek alkotó részreire vagy közreható eszközeire vonatkoznak.- 42 -