Almay György - Bognár Istvánné - Séthy Imre: Iparjogvédelem. Kézirat - Mérnöki Továbbképző Intézet előadássorozatából 4251. (Budapest, 1964)
Szabadalmi anyagi és eljárási jog
merhető volt, az Országos Találmányi Hivatal a megtámadott bejelentés tárgyára a szabadalmat megtagadta. A találmány újdonságának vizsgálatánál általában az egyes nyomtatványokat vagy S9kszorositásokat kiilön-külön kell figyelembe venni. Ha egy vizsgált megoldást több nyomtatvány együttesen ismertet, ezek csak akkor lehetnek ujdonságrontók, ha van olyan körülmény, amely az együtt olvasásra 3. szakértőt rávezeti. Ilyen lehet például egy szabadalmi leírásban és egy a szakmában általánosan ismert kézikönyvben foglalt közlés. A gyakorlatban több esetben előfordult, hogy egy nyomtatvány ismerteti ugyan a találmány jellemzőit, de azt is tartalmazza, hogy a jellemzők felhasználása a kitűzött feladat megoldására alkalmatlan. Az ilyen nyomtatvány ujdonságrontó nem lehet, mert az a szakértőt a találmánybeli megoldástól félrevezeti. A találmánynak a bejelentés napja előtt történt ismertetése könyvben, szaklapban vagy egyéb sokszorosításban ujdonságrontó akkor is, ha a közlés magától a feltalálótól ered. Ujdonságrontűs szempontjából közömbös, hegy a közlés a feltaláló tudtával vagy tudta nélkül történt. A nyomtatványokon és sokszorosításokon kívül a szabadalmi törvény szerint ujdonságrontó lehet a nyilvános gyakorlatbavétel és a kiállítás. Ide tartozik a forgalomba hozatal, a szakmai bemutató, a nyilvános előadás, a rádión vagy televízión történt ismertetés. Ez esetekben az újdonság rontás feltétele, hogy a gyakorlatbavétel vagy kiállításon megismertek alapján a szakértő a vizsgált találmányt meg tudja valósítani és hogy a megismerés személyválogatás nélkül lehetséges legyen. Az utóbbi feltétel hiányában nem ujdonságrontó a találmánynak újítási, javaslatként benyújtása, a zártüzemű kísérlet vagy gyártás és meghívottak részére titoktartásra kötelezettség mellett történt szakmai bemutató. Ujdonságrontó a nyilvános gyakorlatbavétel akkor is, ha maga a feltatláló veszi nyilvános gyakorlatba találmányát mielőtt ezt bejelentené. Ujdonságrontó a találmánynak a bejelentés napja előtt kiállításon közszemlére tétele. Kivételt képeznek azok az országos jellegű kiállítások, mint például a budapesti nemzetközi ipari vásár, amelyen kiállított találmányok időleges oltalomba részesülnek (1911. évi XI. törvény). Az időleges oltalom lényege, hogy a találmánynak a kiállításon való közszemlére tétele, továbbá későbbi használata vagy közzététele a szabadalom elnyerését nem akadályozza, feltéve, hogy a találmány bejelentése a kiállításon kitétel első napját követő hat hónapon belül megtörténik, Ez a bejelentés megelőzi a kiállításon történt kitétel napja után benyújtott minden más azonos tárgyú találmányi bejelentést (kiállítási elsőbbség). Az Országos Tervhivatal Elnöke esetről-esetre megállapítja és a Szabadalmi Közlöny közli, hogy mely külföldi vagy belföldi kiállításon kitett tárgyak részesülnek a kedvezményben. A szabadalmi törvény indokolása szerint megszűnik az újdonság, ha a találmányt kirakatba bemutatják, nyilvános felolvasás utján ismertetik, ha a feltalált gép nyilvánosan működik. A gyakorlatbavétel hatálya azonos, akár belföldön, akár külföldön történt.- 22 -/
