Almay György - Bognár Istvánné - Séthy Imre: Iparjogvédelem. Kézirat - Mérnöki Továbbképző Intézet előadássorozatából 4251. (Budapest, 1964)

Védjegyjog

17.

Btk. 234. §. Hamis jelzéssel ellátott termék (termény) forgalombahozatala

Aki terméket vagy terményt olyan minőségi jellel, szabványjellel vagy más jelzéssel ellátva hoz forgalomba, amelynek az nem felel meg, vagy nem a valódi, hanem más eloállitó megjelölésével ellátva hoz forgalomba, illetve a forgalombahozatal iránt intézkedik, amennyiben súlyosabb bűntett nem valósult meg, egy évig terjedő szabadságvesztéssel vagy javitó-nevelő munkával büntetendő.

Ez a tényállás a hatályos jog több tényállását foglalja össze és egésziti ki.

Ennek a rendelkezésnek hatálya aJá tartoznak.

a) a védjegybitorlás, amelyet az követ el, aki másnak kizárólagos használati jogát képező védjeggyel jogtalanul ellátott árut tudatosan forgalomba hoz, illetve árusit, vagy aki valamely védjegyet ily célból utánoz;

b) az az eset, amikor valamely árut más vállalat megjelölésével vagy pedig nem márkácikket vagy márkacikké nyilvánitott, de a vonatkozó határozatban megállapított követelményeknek meg nem felelő árut "MARKA" megjelöléssel hoznak forgalomba;

c) a tisztességtelen versenyről szóló 1923: V. tv.-ben meghatározott egyes bűncselekmények, mint a szédelgő feldicsérés, bitorlás, utánzás;

d) a külföldi áruk származási helyének hamis megjelölésével elkövetett cselekmények.

Az elkövetők körét a jogszabály nem korlátozza, a bűntettet tehát ipari vagy kereskedelmi vállalat nem vezető állású alkalmazottja, szövetkezeti dolgozó, magánkisiparos egyaránt elkövetheti. Az elárusítók (alacsonyabb beosztású alkalmazottak) végrehajtó tevékenysége nem tekinthető forgalombahozatalnak. Forgalombahozónak csak az olyan személyt lehet tekinteni, aki - mint alkalmazott - hamis jelzéssel ellátott áru forgalombahozatala iránt - a jelzés hamisságáról tudva - hatáskörénél, beosztásánál, munkakörénél fogva intézkedhetik vagy azt mint kisiparos maga hozza forgalomba.

Ha a cselekmény súlyosabb bűntettnek pl. csalásnak tényállását is kimeríti, az elkövető - halmazat megállapításának mellőzésével - e súlyosabb rendelkezés szerint büntetendő.

18.

Btk. 306. §. Bitorlás Aki

a) más szellemi alkotását, találmányát, újítását vagy ipari mintáját sajátjaként tünteti fel és ezzel a jogosultnak kárt okoz,-b) állami vállalatnál, más állami gazdálkodó szervnél vagy szövetkezetnél betöltött munkakörével visszaélve, más szellemi alkotásának, találmányának, újításának vagy ipari mintájának hasznosítását vagy érvényesítését attól teszi függővé, hogy őt annak dijából, illetve az abból- 180 -