Almay György - Bognár Istvánné - Séthy Imre: Iparjogvédelem. Kézirat - Mérnöki Továbbképző Intézet előadássorozatából 4251. (Budapest, 1964)
Védjegyjog
származó haszonból vagy nyereségből akár társszerzőként való szerepeltetésével, akár egyéb módon részesítsék. három évig terjedő' szabadságvesztéssel büntetendő'. A rendelkezés a) pontja nem foglalja magában a szabadalombitorlás tényálladéki elemeit. A szabadalombitorlás szabálysértés és 1000 forintig terjedhető' pénzbírsággal büntetendő. A szabadalom tulajdonosa nem okvetlenül a feltaláló. A szabadalom maga jog a szabadalom használatára stb., az itt meghatározott bitorlás a vagyonértékkel biró szellemi alkotás szerzőjének és az újítónak a jogát védi. A szabadalombitorlás változatlanul szabálysértésnek minősül, mig az e szakasz szerinti bitorlás bűntett. Az a) pont szerinti bitorlás meghatározásából következik, hogy a szellemi alkotásnak, illetőleg ujitásnak vagyoni értékkel kell birnia; csak akkor büntetendő, ha az elkövetés a jogosultnak kárt okoz. A vagyoni érték jelentkezhet feltalálói, ujitóidijban,szerzői jogdijban^vagy ipari minta licencia dijában, melyet a tettes a bűntett elkövetésével a jogosulttól elv on. azáltal, hogy ilyen dijat maga vesz fel a jogosult szellemi alkotásának sajátjaként való feltüntetésével. A tettes nem azt állítja, hogy ő más személlyel (szerzővel, ujitóvel, feltalálóval) azonos, hanem azt, hogy a kérdéses szellemi alkotás az övé. Ha az előbbit állítaná és magát a szerzőnek kiadva, felveszi a dijat, nem bitorlást, hanem közönséges csalást követne el. Az a) pont szerint az ujitás bitorlása is bűntett. Az újításban ugyan rendszerint nincs meg a szellemi alkotásnak az az önállósága és eredetisége, amely a találmányt vagy a szerzői müvet jellemzi, de viszonylagos újszerűsége egyéni ötleten alapszik, melyet a jog véd. A védjegy-, és márkaoltalom nem tartozik az a) pontban emlitett körbe. Ezek az üzletjelzők nem személyes szellemi alkotást védenek, hanem ipari vagy kereskedelmi tevékenység eredményét, adott vállalat, illetőleg gyártmány piaci hírnevéhez fűződő érdeket. Bitorlásuk ezért - mint említettük - a 234. § szerinti gazdasági bűntettet valósítja meg. A b) pont inkább a zsarolással vagy a hivatali visszaéléssel mutat rokonságot, mégis a törvény a bitorlás körébe vonta, mert szorosan kapcsolódik az újításhoz, illetőleg a találmányhoz. A 29/1959./V. 10. / Korm. sz. rendelet 35. § /l/ bekezdése kimondja, hogy a vállalat igazgatója, valamint az újítási ügyek intézéséért felelős más dolgozók kötelesek a tudomásrajutástól - fegyelmi eljárás esetén annak befejezésétől - számított három nap alatt büntető feljelentést tenni abban az esetben, ha tudomásukra jut, hogy valaki - akár a szerző beleegyezésével, akár anélkül - másnak újítási vagy találmányi javaslatát sajátjaként vagy társszerzeményeként tünteti fel vagy ha az újításokkal, illetve találmányokkal kapcsolatos más bűntettről szereznek tudomást. E § nem állapit meg bűntettet (kormányrendelet nem is állapíthat meg) hanem feljelentési kötelezettséget ir elő részben meghatározott tényállásra, részben általánosságban más esetekre.- 181 -
