Almay György - Bognár Istvánné - Séthy Imre: Iparjogvédelem. Kézirat - Mérnöki Továbbképző Intézet előadássorozatából 4251. (Budapest, 1964)
Védjegyjog
A részesekre (felbujtóra, bűnsegédre) is a tettesre megállapított büntetési tételt kell alkalmazni. Ha többen követik el a bűntettet vagy a részesek többen vannak és valamelyikük valamilyen oknál fogva nem büntethető vagy enyhébben büntetendő, ez a többire nem hat ki. Ugyancsak nem hat ki a többire az egyikre nézve fennálló súlyosbító körülmény, kivéve ha erről a többi, illetve egyikük vagy másikuk az elkövetéskor tudott. 6. Szándékosan követi el a bűntettet az, aki magatartásának következményeit kívánva vagy a következményekbe belenyugodva követi el a bűncselekményt. Pl. valaki a feltalálónak vele ismertetett találmányát saját nevében mint saját szellemi terméket jelenti be azért, hogy erre szabadalmat és ennek alapján feltalálói dijat.kapjon. Természetesen tudja azt is, hogy ezzel a feltalálót megfosztja a találmányi díjtól, tehát neki kárt okoz. Gondatlanul követi el a bűntettet az, a) aki előre látja magatartásának következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában (tudatos gondatlanság, pl. a gépkocsivezető alkoholt fogyaszt, de bízik abban, hogy nem fog karambolozni), b) továbbá az, aki e következmények lehetőségét azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztotta (hanyagság pl. a gépkocsi fékberendezése vizsgálatának elmulasztása indulás előtt, ha a fékberendezés működése korábban nem volt kifogástalan). 7. A büntethetőséget kizáró okok a következők: , a) a gyermekkor: A cselekmény elkövetésekor 14. életévét még nem töltötte be. b) az elmebetegség, a gyengeelméjűség és tudatzavar: Képtelen cselekménye társadalomra veszélyes következményeinek felismerésére vagy arra, hogy a felismerésének megfelelően cselekdjék. Ha ez csak korlátozott, a büntetést korlátlanul enyhíteni lehet. c) a kényszer és a fenyegetés: A kényszernek vagy fenyegetésnek olyannak kell lennie, amely miatt képtelen volt az elkövető az akaratának megfelelő magatartásra. Ha ez korlátozott volt csupán, a büntetést korlátlanul enyhíteni lehet. d) A tévedés: Nem róható az elkövető terhére az olyan tény, amelyről az elkövetéskor nem volt tudomása vagy a cselekményt abban a téves feltevésben követte el, hogy ez a társadalomra nem veszélyes és erre a feltevésre alapos oka volt. e) a jogos védelem: Jogos védelemben az cselekszik, akinek a cselekménye a közérdek vagy a saját, illetőleg mások személye vagy javai ellen- 172 -
