Almay György - Bognár Istvánné - Séthy Imre: Iparjogvédelem. Kézirat - Mérnöki Továbbképző Intézet előadássorozatából 4251. (Budapest, 1964)

Védjegyjog

intézett vagy azokat közvetlenül fenyegető támadás elhárításához szükséges. A jogos Védelem határának ijedtségből,vagy menthető felindultságból való túllépése szintén nem büntethető.

f) A végszükség: Végszükségben követi el a cselekményt az, aki a közérdeket vagy a saját, illetőleg mások személyét vagy javait közvetlen és másként el nem hárítható veszélyből menti, ha a veszély előidézése nem róható terhére és az elhárító cselekménnyel nem-okoz súlyosabb sérelmet, mint amelynek elhárítására törekedett. Végszükség annak a javára nem állapítható meg, akinek a veszély vállalása hivatásánál fogva kötelessége volt.

g) a magáninditvány hiánya: Ha a bűntett magáninditványra büntethető és a magáninditvány megtételére jogosult a jogával nem élt, a tettes nem büntethető.

h) a törvényben meghatározott egyéb ok: pl. a sértett beleegyezése vagy a hivatásbeli kötelesség teljesítése.

8.

Az előző pontban a büntethetőséget már eleve kizáró okokat soroltuk fel.

Most azokat az okokat ismertetjük, amelyek a büntethetőséget megszüntetik.

Ezek a következők:

a) az elkövető halála,

b) az elévülés,

c) a kegyelem

d) a törvényben meghatározott egyéb ok: pl. az utólagos fizetés ténye, a tartási kötelesség elmulasztásának büntette esetén.

9.

A büntetésekről

a) A büntetés célja az, hogy a társadalom védelme érdekében a bűntett miatt a törvényben meghatározott joghátrányt alkalmazzák az elkövető megjavítására, nevelésére és a társadalom más tagjainak a bűnözéstől való visszatartására. A szocialista büntetőjogban - amellett, hogy a bűnözőt valamilyen javaitól (személyes szabadságtól, egyes jogaitól stb.) megfosztják - a büntetés megelőző hatása és nevelő jellege kerül előtérbe. A megtorlásnak végeredményben mindkét irányú hatása "van.

b) A büntetési nemeket két csoportba osztjuk:- főbüntetések:

halálbüntetés, szabadságvesztés, javitó-nevelő munka, pénzbüntetés.- 173 -