Almay György - Bognár Istvánné - Séthy Imre: Iparjogvédelem. Kézirat - Mérnöki Továbbképző Intézet előadássorozatából 4251. (Budapest, 1964)

Védjegyjog

Az O.T.H. előtti szabadalomengedélyezési eljárásban a bejelentés közzé­tétele, elutasítása vagy a szabadalom engedélyezése, határidőhosszabbitási kérelem elutasítása, a módosítás iránti kérelem, végül az igazolási kérelem elutasítása, a bejelentés visszavonása tárgyában kiadott végzések ellen a fel­lebbezési határidő 15 nap. A felszólalás tárgyában hozott érdemi határozat, továbbá a Budapesti Fővárosi Bíróság által az iparjogvédelmi perekben hozott Ítéletek ellen a fellebbezési határidő 30 nap. Az a bejelentő, akinek részére a szabadalmat egész terjedelmében enge­délyezték és az a felszólaló, akinek felszólalása folytán a szabadalom megtagad­­tatott, a végzésnek csupán a költség kérdését érintő része ellen élhet felleb­bezéssel. Az O.T.H. határozatai ellen benyújtott fellebbezést az O.T.H. -nál kell benyújtani, amely azt felterjeszti a Budapesti Fővárosi Bírósághoz. A fellebbezést két példányban, ha pedig a felek többen vannak annyi pél­dányban kell benyújtani, hogy mind a feleknek, mind a bíróságnak jusson egy-egy példány. A fellebbezésben ki kell jelentem, hogy a fellebbező az egész határozatot vagy annak melyik részét támadja meg és annak milyen megváltoztatását kéri. A fellebbezésben elő kell adni azokat az uj tényállításokat és bizonyítékokat is, amelyeket a fellebbező a másodfokú bíróság előtt érvényesíteni kíván. Ha csupán a költség tekintetében fellebbeztek, uj tényállás vagy bizonyíték előterjesztésé­nek helye nincs. Ha a fellebbezés elkésett, vagy olyan határozat ellen irányul, amely ellen fellebbezésnek helye nincs, továbbá, ha a fél a fellebbezést felhívás ellenére újból hiányosan adja be - ide nem értve azt az esetet, ha a fél a fellebbezési illetéket egyáltalában nem, vagy hiányosan rótta le - vagy a fél a hiánypótlásra visszaadott fellebbezést egyáltalában nem adja be, az elsőfokú bíróság a fel­lebbezést hivatalból elutasítja. Ha a fél a fellebbezési illetéket felhívás ellenére sem, vagy csak hiányosan rótta le, a fellebbezést'az elsőfokú bíróság nem uta­síthatja el, hanem köteles azt a fellebbezési bírósághoz hiányosan is felter­jeszteni. b) Jogerős ítélet ellen perújításnak van helye, ha- a fél oly tényre vagy bizonyítékra, illetőleg olyan jogerős bírói vagy más hatósági határozatra hivatkozik, amelyet a bíróság a perben nem bírált el, feltéve, hogy az - elbírálás esetén - reá kedvezőbb határozatot ered­ményezett volna,- a fél az ítélet hozatalában részt vett bírónak, az ellenfélnek, vagy másnak bűncselekménye miatt a törvény ellenére lett pervesztes,- a perben hózott ítéletet megelőzően ugyanarra a jogra nézve már koráb­ban jogerős ítéletet hoztak. A perujitási kérelmet a perben eljárt elsőfokú bíróságnál írásban kell be­nyújtani, mégpedig a megtámadott ítélet jogerőre emelkedésétől számított 6 hó­napon belül. Ha a perújítás okáról a fél csak később szerzett tudomást, vagy .. csak később jutott abba a helyzetbe, hogy perújítással élhessen, a határidőt - ettől az időponttól kell számítani, az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 5 év elteltével azonban perújításnak már helye nincs.- 167 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom