Almay György - Bognár Istvánné - Séthy Imre: Iparjogvédelem. Kézirat - Mérnöki Továbbképző Intézet előadássorozatából 4251. (Budapest, 1964)

Védjegyjog

A határozatok kihirdetése a rendelkező rész felolvasásából és az indokok rövid ismertetéséből áll. Az utóbbi elmaradhat, ha a törvény szerint a határozatot nem kell indokolni.

Kézbesités utján kell közölni- az Ítéletet (O.T.H. érdemi végzését) a felekkel,- a tárgyaláson hozott közbeszóló végzéseket azzal a féllel, aki a tárgyalásra nem volt szabályszerűen megidézve,- a tárgyalás folyamán hozott olyan végzést, amely uj határnap kitűzésére vonatkozik, vagy amely ellen külön fellebbezésnek van helye azzal a féllel, aki a tárgyalást elmulasztotta,- a tárgyaláson kivül hozott végzést az érdekelt féllel,- az eljárás során hozott minden határozatot azzal a személlyel, akinek érdekében az ügyész az eljárást megindította.

Az ítélet (O. T.H>. érdemi végzése) a fejrészen (bíróság megjelölése, bírósági ügyszám, a feleknek és képviselőiknek neve, foglalkozása, lakóhelye, perbeli állása, a per tárgyának megjelölése) kivül két részre tagozódik: rendelkező részre (a döntést tartalmazza és a feleket a jogorvoslati jogukra figyelmezteti) és az indokolásra (az okoknak a tüzetes felsorolása, melyek a bíróságot ilyen vagy olyan irányú állásfoglalásra késztették). Ezt követi az Ítélethozatal helyének és idejének megfelelő keltezés.

Ha az ítéletbe, illetőleg a végzésbe névcsere, hibás névírás, szám- vagy számítási hiba vagy más hasonló elírási hiba került, a bíróság az ítélet, illetve végzés kijavítását végzéssel hivatalból is bármikor elrendelheti. A kijavítás tárgyában a bíróság a felek meghallgatása nélkül is határozhat. A kijavítást elrendelő végzést a kijavított határozatra, s lehetőleg annak kiadmányaira is fel kell jegyezni. A kijavítás tárgyában hozott határozat ellen fellebbezésnek csak akkor van helye, ha az a rendelkező részre vonatkozik. A kijavítás iránt előterjesztett kérelemnek a határozat elleni fellebbezésre és a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.

Az ítélet kiegészítését annak közlésétől számított 15 nap alatt bármelyik fél kérheti, ha a biróság a kereseti kérelem vagy az ellenkérelem valamelyik része felől, akár a fő, akár a mellékkötelezettség tekintetében nem határozott, vagy a perköltség viselése vagy az Ítélet előzetes végrehajthatósága felől, habár annak helye lett volna, nem rendelkezett. Az ítélet kiegészítésére határozott kérelmet kell előterjeszteni. A kérelem felől a biróság tárgyalás alapján határoz: a feleknek, vagy egyiküknek elmaradása a határozathozatalt nem akadályozza, s a tárgyalás elmulasztása miatt igazolásnak helye nincs. A kiegészítő ítéletet az eredeti ítéletre, s lehetőleg annak kiadmányaira is fel kell jegyezni. A kiegészítés iránt előterjesztett kérelemnek az ítélet elleni fellebbezés beadására és az ítélet végrehajtására halasztó hatálya nincs, de a bíróság az Ítélet végrehajtását a kiegészítési kérelem elintézéséig hivatalból is felfüggesztheti.- 165 -