Garay Tóth János et al. (szerk.): Holográfia és humanizmus - Gábor Dénes (Budapest, 1995)
háromszínű vonalakból álló képernyőre essen.” Ez az elképzelés valóban egyszerűbb volt, mint amit a különböző társaságok akkoriban meg akartak valósítani, de a vele kapcsolatos elektronoptikai problémák miatt egyetlen társaság sem volt hajlandó a kérdéssel foglalkozni. Gábor Dénes ugyan hamar rájött arra, hogy az ilyen irányű fejlesztést diákjaival az Imperial College-ban nemigen tudja megvalósítani, mégis 1968-ig, míg csak a szabadalom le nem járt, foglalkozott a kérdéssel. Nem sokkal ezután megjelent a piacon a Sinclair sík képcső, amely a Gábor-féle elveken alapszik, csupán egy-két kisebb technikai fogásban tér el tőle. Gábor nézeteit a tudományról, a jövőről A jövő feltalálása című kis könyvében fejtette ki, amelyet egyik példaképének, Aldous Huxley-nak ajánlott. Benne a civilizációnkat fenyegető három veszélyt elemzi: a háborút, a túlnépesedést és a kényelemszeretetet. A könyvnek hatalmas sikere volt, számos nyelvre lefordították. Én itt most csak röviden térek ki gondolataira. A háborúval kapcsolatban az volt a véleménye, hogy a nukleáris rakéták elleni hatásos védekezésnek nincs semmi reális lehetősége. Gábor Dénes tehát patthelyzetet jósolt. „A közömbösség az idő nagy gyógyszere - vallotta -, így pl. 1648-ban, a 30 éves háború kezdetén világosnak tűnt, hogy Európa nem lehet félig katolikus, félig protestáns. Amikor azonban véget ért, ugyanilyen világossá vált, hogy Európának éppen ilyen felemásnak kell maradnia. 300 évnek kellett eltelnie, hogy a pápa elbeszélgessen a protestáns egyházi vezetőkkel, de a vallási tolerancia már régen békés területekre terelte a szenvedélyeket.” Ma azt kérdezhetjük, hogy ha 1985-ben a nyugati világ vezetője barátságosan elbeszélget ellenfelével, akkor vajon megnyugszanak-e a szenvedélyek? A túlnépesedéssel kapcsolatban csak annyit említhetek meg, Gábor Dénes nem hitte, hogy a pápa sokáig védelmezheti a fogamzásgátló tabletták tilalmának szerinte elveszett ügyét. A kényelemszeretetet úgy kommentálta, hogy Mózes megmutatta ugyan az ígéret földjét népének, de aztán a vadonban tartotta őket 40 évig, míg fel nem nőtt az új generáció, amely megérdemelte az ígéret földjét. Szerinte egy hasonló 40 éves periódust kellene bevezetni egy generáció oktatására. Erről így írt: „Minden fontos találmány hatására a fejlődés elveszti egyensúlyát, és egy új találmányra van szükség, hogy visszanyerje: a fertőtlenítőszerek és az antibiotikumok jelentősen csökkentették a halálozási arányt Keleten, ezért szükségük van a fogamzásgátló tablettákra, hogy határok között tarthassák a népességet. A gőzgép és a belső égésű motorok az ásványi eredetű energiaforrások készleteinek kimerülésével fenyegetnek, ezért kell felhasználnunk a nukleáris, majd a termonukleáris energiát. Nem mondhatunk megálljt a találmányoknak csak azért, mert ‘tigrisen lovagolunk’. Társadalmi találmányokat kell kidolgozni a 14
