Mándy György: Hogyan jöttek létre kultúrnövényeink? (Budapest, 1971)

Vadnövények - termesztett növények

növényeket, növényi részeket gyűjtöttek össze, amelyeket akár a táplálkozásra, akár másra jól felhasználhattak. Valamikor a növényi táplálékot is fárasztó utánjárással tudta összeszedni az ember, s ez a mód még napjainkban is dívik a Föld egyes részein, az alacsony kultúrfokon álló emberi társadalmakban. A mindennapi növényi élelmiszer összegyűjtése azonban fárasztó munka volt, és gyakran a nap nagy részét is igénybe vette, mással foglalkozni nemigen volt idő. Az ilyen élelmiszer megszerzése az időjárás viszontagságaitól is függött. Az ősember mégis sok-sok évezreden át a növényi élelmiszer megszerzésének csak ezt a módját ismerte, s igen sok idő telt el, amikor felfedezte a növénytermesztést. Az élelmiszert gyűjtögető embernek természetesen jól kellett ismer­nie környezetét és főleg azokat a növényeket, amelyek a táplálékot szolgáltatták. így különösen becsben voltak egyes növényfajok, amelyeket azután tanyája környékén igyekezett megtelepíteni. Valószínűnek látszik, bizonyosat azonban nem tudunk, a növények termesztése ily módon kezdődhetett el. Még mindig nincs egy százalék sem! Felvetődik a kérdés, hogy a természetes flórából az emberiség mégis mennyi növényfajt hozott át a szántóföldjeire? Mansfeld (1958) szerűit a szántóföldön és a kertekben ténylegesen termesztett növé­nyek számát világviszonylatban mintegy 1800 fajra lehet becsülni, amely a virágos növények fajszámát tekintve csak 0,8 százalék (ebben nincsenek benne az erdészeti és a dísznövények). Mint lát­juk, a virágos növények nagy változatosságából az ember egész földtörténeti ideje alatt csak igen szerény mértékben „markolt”, mégis ez a csekély fajszám kielégítően biztosította megélhetését, s ma is e fajok látnak el bennünket élelmiszerrel, élvezeti anyagokkal és ipari nyersanyaggal, valamint állatamknak takarmányokkal is szolgálnak. Korántsem kell azt gondolni, hogy ezt a „szerény” fajszámot mindjárt a legelején vonta be termesztésébe az ember. A fajszám kezdetben csak nagyon kevés volt. Mindössze néhány, kása, kenyér vagy tészta készítésre alkalmas növényfajt (árpa, búza, rizs, cirok, köles, kukorica stb.), továbbá rostot adó növényeket (len, kender) és egyes olajtermő növényeket termesztettek. A teríték azonban még nagyon szegényes volt, és hosszú időkig nem is változott. Csak a 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom